anarchy-online

Az előzőekben már megmutattuk, hogy a keresőképes lakosság 30-40%-a munkanélkül (ellentétben a 10% körüli hivatalos adattal), de egyáltalán, mi az a munka? Minden munka munka? A munka ugyi elméletben az, ha van egy munkahelyed, ahol munkát végzel. Mármint legalábbis van egy munkavégzési pozíciód, hiszen láttuk, hogy egyes poltikusoknak akár 20 állásuk is van névleg, átlagosan 3 millás fizetéssel mindegyik (plusz lelépési pénz). Nyilván nem járt be mindenhova, nyilván nem végzett mindegyiknél valóban munkát... Nos, az hogy van egy állásod, még korántsem jelenti, hogy munkád is van. Legfeljebb azt, hogy van pénzkereseti lehetőséged. Milyen módon kereshetsz pénzt? Mármint legálisan. Nos, először is ott a tulajdonosi lét, de aki annyiban marad, az hülye. A további lehetőségek: - vállalkozó - alkalmazott (hogy állami vagy magán, most nem lényeges, szintúgy nem fontos itt a rész- vagy teljesmunkaidős foglalkoztatás) - megbízásos szerződéssel dolgozó - diákmunka - alkalmi munkás - jótékonyság...

Nos, a munkanélküli az átlagember szóhasználatában így néz ki: olyasvalaki, akinek nincsen munkája. A hivatalos szóhasználatban ezzel szemben: olyasvalaki, aki a munkavégző korosztály tagja, de akinek rövid ideje nincs munkája. A különbségek máris nyilvánvalóak, de nézzünk meg még egy definíciót. Ki a "munkavégző korosztály"? Nos, ez roppentul bonyolult kérdés, szerintem a hivatalos szervek SE tudnák megmondani. Miért is? - 15 éves kortól szülői beleegyezéssel már lehet (diák)munkát vállalni, és állambácsi számol is ezzel a gyerekmunkával, és folyton sajnálkozik hogy nem dolgoznak. Így bizonyos szempontból mindenki aki nem dolgozik a diákok közül, munkanélkülinek tekintendő lenne a hivatalos statisztikában. - 65+ a nyugdíjkorhatár jelenleg. De egy rakás ember elmegy korengedményes, rokkantsági és hasonló nyugdíjakba. Ezek a hivatalos álláspont szerint nem számítanak a munkaképes korosztályba. Csakhogy ezek jó nagy része tovább dolgozik, nem utolsó sorban azért, mert a nyugdíj...

Vegyük például az állami finanszírozású, nappalitagozatos egyetemi szintű géntechnológus képzést Magyarországon. Jelenleg 3 fő intézményben történik ilyen képzés. A géntechnológiának három ága van, mind egy-egy szakirányt jelentve ezzela képzésben. Mindhárom szakirányon átlagosan, évfolyamonként, egy-egy egyetemen átlagosan 10-10 hallgatót képeznek. Ez összesen 30 hallgatót jelent egyetemenként, országonként pedig nagyjából 100-at, beleszámolva a kerekítési alábecslést és hogy kisebb intézményekben is felajánlanak néha ilyen képzést. Most vegyünk valami mást. Vizsgáljuk meg a dolgokat a foglalkoztatás szempontjából. 1 állást ugyebár 1 ember tölt be. Ez logikusan adóüdik, de a sok marha tankönyv mind ilyen szarokkal van tele. 1 ember a munkáltatás szempontjából ideláis esetben 15 éves korától 65 éves koráig dolgozik. Ja, a gyerekmunka tiltott, de hát azért találtuk ki a diákmunka elnevezést. Az állás és a betöltő, illetve a betöltő és a betöltött állás nyilvánvalóan a gyakorlatban nem e...