Ezért szerettük -Sailor Moon
Anno 2 anime tört be a nemzetközi piacra: a Dragonball és a Sailor Moon. Utóbbi egyértelműen lányoknak készült, és ez sajnos egyre nyilvánvalóbbá vált, ahogy a készítők egyre habos-babosabbra rajzoltak mindent. El is veszítették a nézőszámot.
De ne azon mélázzunk miért nem érte el Son Goku magaslatait, hanem miért szerettük.
Nos, úgy vélem sikerült megválaszolnunk a kérdést.
A széria amúgy roppantmód formulára épült: valami hétköznapi, lányos cucc folyik (pl.plázázunk, ruhát veszünk), majd gyün az évad gonosza, megidézi az aktuális szörnyet, a lányok átváltoznak miközben formáikat szemügyre vehetjük, majd lezúzzák a szörnyet azzal hogy mindenki hozzávágja a saját lövedékét.
Szóval voltak nekünk ezek a "tündéreink", avagy "sailor"-jaink, ami amúgy tengerészt/matrózt jelent, bár inkább az iskolásegyenruhára utal. Mindegy, mindenkinek megvolt a kedvence, mert olyan különbségek voltak köztük, mint:
Holdtündér - a főszereplő
Merkúr tündér - taktikai számításokat végzett, és az ő képessége volt kb.az egyetlen ami nem sima támadó lövedék volt. Egy idő után mondjuk unalmassá váltak a szánalmas flitterei/szappanbuborékjai (amúgy ködként, füstgránátként funkcionált, megzavarta az ellenséget főleg), így idővel váltottam róla
Mars tündér - ő eléggé harcias volt. És nem járt iskolába, 8 általánossal beállt apuci szentélyébe papnőnek, aminek az volta lényege hogy neki kétféle támadása is volt
Vénusz tündér - ő szőke
Jupiter tündér - ő magas
Szaturnuszra nem emlékszek, Neptun és Uránusz dögösek voltak és felnőttek, és a magyarszinkron mindent megtett hogy elrejtse, leszbikusak is. Volt még Plútó tündér is, de ő megatáp volt,és amúgyis ritkán szerepelt.
A szinkron elég vicces volt, pl. volt benne két macska mindkettő lány a magyar szinkronban,amita franciáktól vettek át, ám míg a franciák meg tudták oldani a nemet jelölő névmás megváltoztatásával hogy uhm, az egyik mindig is fiú volt, így sikerült gyereket csinálniuk, addig a magyarban...
No mindegy, ezen is el lehetett röhincsélni.
A formulára épültség miatt bármikor be lehetett kapcsolódni, nem maradtál le semmiről, és a szörnyek szerencsére mindig jól néztek ki, sose figyelt be a pokemon-effektus.
Szintén különlegessége a sorozatnak hogy a tipikus animéhez képest volt valami a képernyőn, nem csak egy statikus képen két száj beszélget. Khm.
Ja,és ott volt még az Álarcos Férfi is,aki tök úgy nézett ki mint a Buffyból David Boreanaz.
De ne azon mélázzunk miért nem érte el Son Goku magaslatait, hanem miért szerettük.
Nos, úgy vélem sikerült megválaszolnunk a kérdést.
A széria amúgy roppantmód formulára épült: valami hétköznapi, lányos cucc folyik (pl.plázázunk, ruhát veszünk), majd gyün az évad gonosza, megidézi az aktuális szörnyet, a lányok átváltoznak miközben formáikat szemügyre vehetjük, majd lezúzzák a szörnyet azzal hogy mindenki hozzávágja a saját lövedékét.
Szóval voltak nekünk ezek a "tündéreink", avagy "sailor"-jaink, ami amúgy tengerészt/matrózt jelent, bár inkább az iskolásegyenruhára utal. Mindegy, mindenkinek megvolt a kedvence, mert olyan különbségek voltak köztük, mint:
Holdtündér - a főszereplő
Merkúr tündér - taktikai számításokat végzett, és az ő képessége volt kb.az egyetlen ami nem sima támadó lövedék volt. Egy idő után mondjuk unalmassá váltak a szánalmas flitterei/szappanbuborékjai (amúgy ködként, füstgránátként funkcionált, megzavarta az ellenséget főleg), így idővel váltottam róla
Mars tündér - ő eléggé harcias volt. És nem járt iskolába, 8 általánossal beállt apuci szentélyébe papnőnek, aminek az volta lényege hogy neki kétféle támadása is volt
Vénusz tündér - ő szőke
Jupiter tündér - ő magas
Szaturnuszra nem emlékszek, Neptun és Uránusz dögösek voltak és felnőttek, és a magyarszinkron mindent megtett hogy elrejtse, leszbikusak is. Volt még Plútó tündér is, de ő megatáp volt,és amúgyis ritkán szerepelt.
A szinkron elég vicces volt, pl. volt benne két macska mindkettő lány a magyar szinkronban,amita franciáktól vettek át, ám míg a franciák meg tudták oldani a nemet jelölő névmás megváltoztatásával hogy uhm, az egyik mindig is fiú volt, így sikerült gyereket csinálniuk, addig a magyarban...
No mindegy, ezen is el lehetett röhincsélni.
A formulára épültség miatt bármikor be lehetett kapcsolódni, nem maradtál le semmiről, és a szörnyek szerencsére mindig jól néztek ki, sose figyelt be a pokemon-effektus.
Szintén különlegessége a sorozatnak hogy a tipikus animéhez képest volt valami a képernyőn, nem csak egy statikus képen két száj beszélget. Khm.
Ja,és ott volt még az Álarcos Férfi is,aki tök úgy nézett ki mint a Buffyból David Boreanaz.
Comments
Post a Comment