Edgar Allan Poe - Arthur Gordon Pym (regény)

 Szóval a történet úgy kezdődik, hogy Főszereplő #1 (AGP) és Főszereplő #2 ilyen 15 éves fejjel jól berúg, kimennek vmi kis hajóval a tengerre, jajj hogy megyünk vissza, de jól megmentik őket.

Pontosabban van egy intró rész, ami a keretet adja, hogy a könyv végéről AGP meg a haverja visszajöttek vmi nagy kalandozás után, és jégóriások, meg minden, és most elmesélik.

De EAP lefekteti hogy itt némileg egy Megbízhatatlan Narrátor dolog fut, tehát talán az egész annak a kezdeti kis ittas kalandnak a kiszínezése?

Mindenesetre az eset után AGP fellopózik haverja apjának bálnavadászhajójára, afféle Kincses Sziget stílusban, hogy hamarosan belekerüljön egy erősen Jules Verne 15 Éves Kapitány szerű kalandokba.

Bár EAP történetvezetése részleteiben kissé zavaros, szerintem össze-vissza keveri mi között hány nap telt el, de amíg az esmeények sorrendisége megmarad, tulajdonképpen.

Az eseményekkel meg kicsit az a baj, hogy meg is történnek, meg nem is, így eléggé sose tudni ez most fontos, vagy csak írja hogy történjen valami. Pl. elején dekkol AGP a raktérben, egyszercsak ott a bernáthegyi méretű kutyája, Tigris, mer' naná, mi másnak hívnák - kutya, tigris, majdnem ugyanaz. Lényeg, nem tudni hogy nem vette észre senki, vagy mit evett-ivott, de úgyse csinál semmit, kivéve amikor átmegy Lassie-be, és fejből tudja nem szabad a fedélzetre menni, meg elmutogatja mit kéne csinálni, meg összeszedi neki a sötétben a széttépett papírt... Amit AGP villanófénynél jól el is olvas, vagy majdnem nem , és akkor a kutya egyszercsak veszett lesz, de a következő pillanatban mégse, aztán asszem elfújta a szél, de szerintem úgyis előkerül még.

Közben Haver apuját kinyírják, mer'l ázadás tör ki a hajón vagy mi, de a renitensek nem tudják eldönteni hogy kiszálljanak-e vmi jó kis édeni trópusi szigetre, és akkor párduc, fekete nők, majomkenyérfa, kókuszdió, vagy inkább menjenek kalózkodni.

De aztán az egyik lázadó, aki egyébként indián-fekete félvér, sikerrel leüti az egyik másik lázadót, akinek AGP álcázza magát, így sikerül lepuffantani pisztollyal-puskával 3-4 lázadót, a többit meg leverni kézzel-késsel-kutyával.

De akkor meg kitör a vihar, se árboc, se evező, meg kell hát ennünk valakit a négy túlélőből. A kutya nem tudom hol van.

 

Aztán Augustus, a haver mégiscsak meghól, szóval a kutyának is asszem annyi, mer' jön egy hajó, ha jó ha nem jó, és felveszi a mágikus negrót (félig indián, félig fekete - szóval számít), meg AGPt, és meglássuk, hogyan ismétlődik meg a könyv első harmada, csak ezúttal egy kicsit keményebben.

-----------------

AGP-ék valahogy az Indiai-óceánra keverednek, majd a déli sarkkörre, túl a (mínusz)80. szélességi és 40. hosszúsági fokon. Ez a valóságban bőven az Antraktisz:

A 90. szélességi fok a Sarkpont, csak a viszonyítás végett.

Csak mert a könyv elején az introszöveg azt mondja, ennél még délebbre fog menni, és ott találkozik majd a jégóriással.

Egyéb anomália Peter(s), "legénységünk értékes tagja", aki elveszítenek hó 12-én, de 21-én derül ki mitől volt olyan értékes: lenyomott egy jegesmedvét. 21-én nyomta le a jegesmedvét. Nem, Peter(s) nem zombi. Csak EAP rosszul rakta egymás után a szöveget, vagy nem volt kedve szerkeszteni, vagy elfelejtette, és a kiadónak sem tűnt fel...

Mondjuk annyi, hogy elvesztett tag Peter, a menőmanó pedig Peters. EAP valószínűleg épp lusta volt aznap.

Aztán csak belebotlanak egy csapat "bennszülöttbe", akik "sose láttak fehér embert". Hogy ezek feketék, vagy sárgák, nem derül ki.

Ellenben van nekik "vizük ami nem víz", átlátszó helyett olyan mint a szappanbuborék-folyadék, meg némileg ketté lehet vágni, de amúgy kit érdekel, szerepe nem lesz és meg lehet inni.

A bennszülöttek területén lehetetlen állatokból nem csak jegesmedve van, de galapagosi teknős is (amit EAP folyton galipago-nak ír, és a fordító nem javította ki).

Amúgy új hajójuk fókavadász, és mire a bennszülöttekhez jutottak, már majdnem skorbutosak lettek, de akkor mégsem.

Ahogy várható volt, EAP nem is titkolta, a bennszülöttek, akik eleve gyanúsak voltak hogy nem voltak szánalmas bugrisok akik egy marék gyöngyért elkótyavetyélik a falujukat, gonoszak voltak, jó ráomlasztanak 100 tonna földet a hajó legénységére - ezzel amúgy elzárva falujuk egyetlen megközelítését, de az most nem fontos, a fő hogy ahogy gyanítottuk, GONOSZAK! 

A legénységből maradt 2 fő a szigeten, és úgy féltucat a hajón. Oké, a hajón nem maradt senki.

Várj. Előző hajón is nem Peter és Peters voltak a két utolsó túlélő? Ah, nem, ott Parker és Peters.

No, két Főszereplőnk kóvályog kicsit, persze pont a sziklahasadékok belső oldalán sikerült kikeveredniük, de végül addig kószálnak míg találnak egy kivezető utat a partra. Közben találnak nyomokat amik talán Nagyon Ősi Kultúra nyomai, de AGP kijelenti hogy ugyanmár.

A parton van két kenu, beülnek az egyikbe, aztán visszamennek elsüllyeszteni a másikat.

Közben üldözik őket a bennszülöttek.

Jönnek is vagy ezren, de aztán legyintenek, hogy eh, akkor nincs könyv.

Egyet egyébként el is visznek magukkal, de meghal félelmében mielőtt bármit megtudnánk tőle, azon kívül, hogy a fogai feketék, nem fehérek.

A kenura vitrolát eszkábálnak, és most mennek félre, mert délre az idő melegszik, előbb trópusi lesz, majd már gyakorlatilag forr a tenger - csak nem a Pokolba hajóznak? És van ám a Peremről lefolyó vízesés is, ami felé durván sodródnak - a Világ Vége?

És akkor mi is tűnhetne fel, mint a Jégóriás, mert hol is lakna egy jégóriás, mint egy hamueső, forróvízű tenger közepén. (Ugyanakkor érezni némi Üreges Föld/Utazás a Föld Középpontja Felé wibe-ot, meg a végén az epilógus-halandzsa talán arra utal, hogy a fehér óriás afféle angyal/isten/menyország dolog, bár Poe nem híres vallásosságról.)

Ezzel Poe sarokba írta magát, így kényelmes módon AGP elhalálozik, a kézirata eltűnik, a kiadó nem foglalkozik a vázlatokkal, és Peterst "nem lehet elérni". És persze az egész mögött a Kormány áll. #IlluminatiConfirmed