Az Ördögűző 2: Az eretnek (1977)

 Na ez teljes értékű sequel. A legnagyobb különbség, hogy mint az Ómen 4, ez is New Age film, azaz nem érdekli honnan jön a mana, a fő hogy történjen a varázslat. Van jó és gonosz, de azoknak nincs nevük. Így tágabb a mozgásterük.

Széljegyzet: aztán a kereszténység lenyúlta az egész mozgalmat, aminek így meg is szűnt a potenciális tudományos értéke.

Van egy új papunk, aki indításból ördögöt űz (valahol Afrikában), ami szerintem jó hír.

Bár asszem ez most nem jött be.

Linda Blair közben visszatért, és stepptáncosnak tanul be éppen. Meg megpróbál bepasizni is, ha sikerül.

Van őrült tudományos laborunk is, de ez most nem ellenséges mint az eredeti, igencsak keresztény filmben, hanem a lehetőségek tárháza - mert erről szólt a New Age. Felderíteni az ismeretlent.

Egyfelől tök jó, hogy a két karakter kölcsönösen észreveszi egymást, másrészről Regan itt még kezdeményező is, mert emiatt gyanítja hogy a pap tőle akar valamit (kikérdezni Merlin haláláról), így végül belemegy a ~telepátiakísérletbe, meginvitálva rá az atyát is.

A kísérletbe némi gikszer kerül, így Regan helyét átveszi a pap, hogy kihozza a tudósnőt a transzból. És mert ez technológiával végrehajtott mágia, persze működik.

A jelenet egyébként kiegészíti az előző filmet, ami azért valami.

Egyébként akkor ez egy időutazós film? Technikailag az.

Tetszenek ezek az "önarcképek":

A film talán kulcsmondata: "A törzsnek volt egy különleges embere, akire a sáskajárás miatt volt szükségük. De vajon a sáskák nem azért jöttek, mert ott volt az az ember?" Nem úgy értve hogy a gonosz megtámadja a jót, hanem hogy a jó hozza / okozza a gonoszt.

Egy oka lehet a film elutasítottságának, hogy a démon már nem Mr. Sátán maga, hanem "A levegő gonosz szellemeinek ura". Azt nem feltételezem bárkinek feltűnt a retkon, amivel Irakból (arab terület) Pazuzu eredete átkerült Afrikába.

Aztán gondolom az se tetszett a jónépnek, hogy Merlint a Sátánon diadalmaskodó pap helyett szélsőséges, majdnem-eretnekként kezelik itt. Ezzel gyakorlatilag meghurcolták a hősüket - annak ellenére, hogy a fickó mindössze Keresztelő János volt Karras atyának, tehát igazából elhanyagolható.

Arról se feledkezzünk meg, hogy a film központi témája A Jó Sáska, aminek egyik "példánya" Regan. Ezzel tulajdonképpen azt a "teológiai" mondanivalót tárja elénk, hogy a "szellemi létezők" mind gonoszak, tehát nincs Isten, hacsak maga az Ember nem lép följebb, kvázi válik istenné. Ez egy keresztény közönség számára nyilvánvalóan elfogadhatatlan - nem úgy egy szekuláris közönség számára.

Na, közben mint kiderült Merlin anno Afrikában végzett egy ördögűzést bizonyos Kokumón, papunk azt kajtatja most.

Poén egyébként, hogy az álom és a valóság határa komolyan elmosódik a filmben, annyira, hogy mikor először "találkozik" a pap a felnőtt Kokumóval, azt a film sáska-sámánként ábrázolja - az éber-valóságban a fickó sáskákat kutató tudós lett.

A film mondhatni post-traumás esetként kezeli Regant, így a végén visszamegyünk a házhoz.

Regan nővére Pazuzu hatására felgyújtja magát. Tehát ez lett vele.