Így dolgozunk mi - a munkavállaló
A munkavállaló és a munkaadó közötti kapcsolat ÜZLETI KAPCSOLAT. Ők EGYMÁS ÜZLETFELEI.
A munkavállaló ugyanis eladó. A munkaerejét adja el.
És ez az ahol elakad a dolog, mégpedig a munkaadó kapzsisága, és méginkább erőfölénye miatt.
A munkavállalóból ugyanis sok van, és mind ugyanazt árulja: munkaerőt. Ha egyik elmegy, a munkaadó egyszerűen felvesz egy másikat, legalábbis számára optimális esetben. Számára optimális esetben nulla fizetségért halálra dolgoztat.
Persze ha a "nép" meghal, akkor nincs kit alkalmazni, nincs kinek eladni, és ő maga is megdöglik, de sajna az oktatás még mindig nem áll azon a fokon hogy ezt megértesse a csak-a-következő-banánra gondolni tudó majomcsökevénnyel.
Tehát a tömegek feltalálták a TÖRVÉNYT, hogy az erősebb hatalmát korlátozza. Azonban a JOG csak addig él amíg számon tudjuk kérni.
Márpedig itt megint kisiklott a vonat valamiért. Itt már valószínűleg a munkavállaló is ludas volt, a rövidlátó kis barom, mert azt mondta magának: "hát, amíg találok jobbat ez az összeg is jól jön".
Csakhogy - mint az nyilvánvaló - a viselkedés a munkaadóknál elterjedt, mert "ha ez belement, te miért nem mész bele?", és ezzel máris MILLIÓKAT ÍTÉLTEK HALÁLRA.
Mert az a pénz bizony nem elég a megélhetésre, a tartalék pedig előbb-utóbb elfogy. És ha a tartalék elfogy, már a fizetésből kellene megélni, ami LEHETETLEN.
A munkavállalónak pedig egyetlen lehetősége marad: feláldozni önmagát a közösségért. Ha ugyanis kitör a rabszolgalázadás, parasztlázadás, kollektív sztrájk, és kiöntjük a tejet az utcára, akkor az árak végre felmennek.
FelmenTEK, amíg a technikának hála ki nem tört a globalizáció, és a munkaadó ki nem jelentette, hogy akkor tulajdonképpen néhány millió fő ha úgy dönt éhenhal, az őt nem érdekli, el tud költözni.
És itt tartunk most.
A munkavállaló ugyanis eladó. A munkaerejét adja el.
És ez az ahol elakad a dolog, mégpedig a munkaadó kapzsisága, és méginkább erőfölénye miatt.
A munkavállalóból ugyanis sok van, és mind ugyanazt árulja: munkaerőt. Ha egyik elmegy, a munkaadó egyszerűen felvesz egy másikat, legalábbis számára optimális esetben. Számára optimális esetben nulla fizetségért halálra dolgoztat.
Persze ha a "nép" meghal, akkor nincs kit alkalmazni, nincs kinek eladni, és ő maga is megdöglik, de sajna az oktatás még mindig nem áll azon a fokon hogy ezt megértesse a csak-a-következő-banánra gondolni tudó majomcsökevénnyel.
Tehát a tömegek feltalálták a TÖRVÉNYT, hogy az erősebb hatalmát korlátozza. Azonban a JOG csak addig él amíg számon tudjuk kérni.
Márpedig itt megint kisiklott a vonat valamiért. Itt már valószínűleg a munkavállaló is ludas volt, a rövidlátó kis barom, mert azt mondta magának: "hát, amíg találok jobbat ez az összeg is jól jön".
Csakhogy - mint az nyilvánvaló - a viselkedés a munkaadóknál elterjedt, mert "ha ez belement, te miért nem mész bele?", és ezzel máris MILLIÓKAT ÍTÉLTEK HALÁLRA.
Mert az a pénz bizony nem elég a megélhetésre, a tartalék pedig előbb-utóbb elfogy. És ha a tartalék elfogy, már a fizetésből kellene megélni, ami LEHETETLEN.
A munkavállalónak pedig egyetlen lehetősége marad: feláldozni önmagát a közösségért. Ha ugyanis kitör a rabszolgalázadás, parasztlázadás, kollektív sztrájk, és kiöntjük a tejet az utcára, akkor az árak végre felmennek.
FelmenTEK, amíg a technikának hála ki nem tört a globalizáció, és a munkaadó ki nem jelentette, hogy akkor tulajdonképpen néhány millió fő ha úgy dönt éhenhal, az őt nem érdekli, el tud költözni.
És itt tartunk most.
Comments
Post a Comment