anarchy-online

 King-apó kap egy utolsó lehetőséget, hogy bizonyítsa, nem szar író ő. Mind tudjuk hogy az, de most tudományosan is bizonyíthatjuk ezt. A Stand élete főműve. Bárki bármit mond, NEM a Sötét Torony-könyvek munkássága csúcsa, maximum a megkoronázása. Azt a sorozatot saját bevallása szerint is elkapkodta, meg nem tudta mit kezdjen vele, és eleve meg se akarta írni, csak rajongói nyomásra tolt bele munkát a Gunslinger-be, aztán gyorsan letudta az egészet mikor elütötte az az autó, és majdnem meghalt bele. De a Végítélet...! Évtizedek munkája, kedven saját írásainak egyike (Top 5), ami máig(!) releváns a popkultúra, és maga Stefán szerint! Ezeket pl. interjúkból tudjuk:   Illetve a mű feldolgozásaiból:   Filmeken kívül volt képregényadaptáció is:   És magának a könyvnek a megjelenéseiből: Tudvalevő ugyanis, hogy az eredeti kiadást "technológiai okokból" meg kellett húzni, hogy egy kötetben is ki lehessen adni az akkori kiadójánál. Ám akkora név lett, hogy végül kiadhatta a...

Ahogy az egy évvel korábbi Relikviában, itt is Anyu küzd a demenciával, de amíg az nem fogott meg, ez itt igen. A demencia témája, a realitás és az emlékek/álmok közti különbségtétel nehézsége a történetvezetésben és a film szerkezetében is jelen van, annyira, hogy az utolsó ~20 perc kifejezetten megerőltető lehet, így ahelyett hogy próbálnád kitalálni pontosan mi történik, csak haladj az árral, és tegyél lábjegyzeteket a fontosabb dolgokról. A poszter/thumbnail figyelemfelkeltő, és igazából nem is hazudik, de ez nem egy szörnyfilm. Ez egy feszültségre építő drámai horror, ahol a feszültségforrás nem holmi jumpscare, meg leeső edények, hanem pont az, hogy nem tudod eldönteni pontosan mi történik, hogy kell-e félni vagy sem. Kalandozunk az emlékekben is hogy mi történt anno, mert ugye demencia - és mivel át kell venni egy élet irányítását Anyu gyerekeinek, hát sorre derülnek ki családi titkok is. És közben végig ott a baba, Humpty Dumpty, ami most vagy megmozdult vagy nem, vagy metafora...