anarchy-online

 A játék nagyrésze ellen nincs kifogásom, bár kifejezetten unalmas hogy túl sokszor jutunk el oda, hogy mindenkivel végigbeszültünk mindent, mindent végigpróbáltunk mindenen.  De aztán a "hogyan jussunk be a múzeumba" művelet kiakasztott. Nincs ember aki azt magától megcsinálja. Pedig alapvetően logikus: a kissrác fog nekünk egy halat, azt elcseréljük a macskával a gumilabdára, amit rálövünk a rögtönzött csúzlival a teodolit-jelzőre, ami miatt a mérnök otthagyja az asztalát, így ellophatjuk a terveit, így összepakol, ami miatt a hölgyek újra megnyitják a múzeumot. Na ja. Meg ahogy móriczka elképzeli. Kezdjük azzal, a kis mocsok nem hajlandó kifogni a halat...  Aztán mikor a szigeten kószálunk... Teljesen kiakaszt hogy semmi jelzés mikor csináltunk valamit jól. Se hogy mit kéne tennünk, se hogy mi történt ügyködésünk eredményeként.... Ez a rész szimplán rossz. A vége meg... Azt a két óriás kereket monotonan forgatni 20 percen át... És akkor tudtad a megoldást! Nah. Ez a játék

 Állítom ezek direkt szivatnak. Na jó, haladjunk sorjában. Mivel eléggé be vagyunk határolva, így ki lehet végülis sakkozni mit kell tenni. Egészen amíg a lányka meg nem találja a bíróság(?) alatt a titkosajtót. Mert ugye logikus hogy amiatt nem akar távozni a kis luvnya. De nem. Még az előző helyszínen találtunk valami irka-firkát, ami egy ilyen "helyettesítsd be a számokat betűkkel" marhaság. Ad egy: már a bejutáshoz szükséges logikai rejtvény se volt a legegyszerűbb. És ja, logikai minijátékok. Mert végülis "mindenki meg tud oldani egy rubik-kockáát", hm? Elárulom: a legtöbben már az első oldalsó sort se nagyon tudják megoldani! Igen, láttam olyat akinek az első oldal(!) is leküzdhetetlen kihívést jelentett! Szóval egy "itt egy szöveg, old meg" feladvány, ami nem illeszkedik a történetbe, és nem lehet félbehagyni, és a kulcsinformációkat amúgyse lehet visszakeresni - na hát az kibaszás. Utána főleg körbeklikkelgetés, meg órákig beszélgetés zajlik, ami

Nem tudjuk az elején kik szólalnak meg, feltételezem random járókelők. De máris lebukik a vallásos propaganda, mert azt sugallja, még egy ateista is kétségbevonhatatlan ténynek tartja, hogy létezett egy történelmi Jézus, akit a biblia messiásnak írt meg később. Nagy hírem van: az utóbbi 10-20 évben az akadémikus körökben is megjelentek az ateisták, és peer-review cikkeket írnak róla, hogy talán mégsem. A 20. másodpercnél pedig kibukik, hogy a magyar feliratozás (szintén hívők által készített) tovább tolja a propagandát amit a film eleve tol, mert a pali eredetileg nem azt mondja hogy ha látná Jézust a sebeivel hinne. Csak megfontolná hogy elhiggye. A 39. mp-nél egyértelmű hogy a fordító amatőr tuskó, összekeverte a "coming back from the dead"-et (visszajönni a halálból = feltámadni) és a "coming back for the dead"-et (visszajönni a halottakért). Mert ennyire hülye. Szóval a továbbiakban én maradok az angol szövegnél. És most nézzük meg ezt. Az egy dolog hogy jó ha

 Na ez hardcore. Egy/A temetőben indulunk, és eleget zavargászunk itt hogy előbb-utóbb kiszabaduljunk a világba. A játék nagy előnye nyugati játékokhoz képest (mert ez lengyel, és a lengyelek mérsékelt költségvetésen tudnak, lásd GOLEM, Gorky17 stb.) nem nagyon lehet eltévedni, és a cuccaink se gyűlnek annyira, így könnyebb végigpróbálgatni mindent mindenen. Mondjuk egy idő után ez se fog rajtunk segíteni. Találunk egy remetét - és semmit nem tudunk kezdeni vele. Hah. Végre megérkezünk a városba, és nyilvánvaló hogy valahol, valamikor szereznünk kell cinkelt kockákat, bár nem úgy fogjuk őket használni ahogy elképzeljük. Nekem előbb-utóbb összejött a kalodába zárt fickóval beszélgetve (sokkal később mint most, de az ne zavarjon). Ha megvan, onnantól elég evidens egy hosszú golbreg-gépezet eseménysor. Most azonban ugorjunk el a kocsmába inkább. Hát ja, a törpénél ki tudjuk találni hogy a drágakőre fáj a foga, de a mocskos szerzetes nem lesz segítségünkre megtisztítani az átoktól, így nem

 Elöljáróban egy megjegyzés: a játék tartalmazza a teljes Maniac Mansion-t is, tehát ha ezt megvetted, megkaptad azt is! A játék kerékkötője a nem-a-legnyilvánvalóbb megoldások tömkelege, pl. kést használni a bohócbábún, hát elég meredek ötlet. És van pár olyan puzzle, ami kicsit már a Shadow of the Comet-et idézi, amiben úgy lehetett előhívni fotót, mint anno, vegyszerekkel, meg minden. De a receptet fejből kellett tudnod, mert a játék nem árulja el. Hát valahogy így éreztem itt amikor borból ecetet kellett varázsolnom időutazással. És igen, előfordul hogy körbe-körbe kell passzolni egy tárgyat az időben hogy kijöjjön a kívánt eredmény... Boynulut, de végülis megoldható. Ami még ezen felül be tud tenni, az Dr. Freddel próbálni aláíratni a szerződését. Amit nem hajlandó elolvasni. Időben postára adni nem gond, tudjuk hogy a múltban ragadt karakterünkkel kell azt elintézni. A trükk, hogy végig kell zongorázni minden beszélgetési lehetőséget és al-lehetőséget. Ami elég váratlan, szokatla

 Először egy tengeralattjárón kell ügyködnünk. A grafika nem túl felhasználóbarát, a tárgyakat nehéz észrevenni. A quicktime-eventnél pedig az zavar be, hogy nem a célponton, hanem magunkon kell használni a kulcstárgyat... Aztán egy bázisra jutunk, ahol nagyon örültem volna, ha megmondják, milyen szempontból nem kóser az a belépő. Aztán itt is zavaró hogy bizonyos információkat nem kaphatunk meg ismételten, és akad pár "próbáld végig" feladat ismét, szerencsére nem katasztrofális - ha nem állunk le abban a szobában ami teli van haszontalan vackokkal... Összességében ami ennek a játéknak játékidőt ad, azok a gyakori quicktime-eventek, és a folytonos pixelhunt. Nem kellemes próbálni kitalálni mire lehet klikkelni, ha csak 5 mp-ed van próbálkozni... De ezen kívül ez nem egy nehéz játék.   Sajna a GoG-verzió nem bírja az ALT+TAB-ot.   Oh, és ne hagyatkozz az amúgy igen feltűnő automatikus mentésre - totál megbízhatatlan, alig-alig van ahol ment.