Greenpeace - moszatos víz
Idióta Greenpeace-es barátaink újabb hülyeséggel álltak elő.
Mint tudjuk a Greenpeace a kőolajlobbi egyik fő zászlóvivője (ki ne ismerné a "le az atommal" programjukat), és hogy legtöbb akciójuk éppen ellentétes hatást eredményez(ne) mint amiért - elméletileg - küzdenének.
Most épp a halászítba igyekeznek belekötni, mint láthattuk az Agyarországi MESTERSÉGES halastavak javára a nagybani halászattal szemben.
Mi is a probléma az egésszel?
Alapvetően a mesterséges haltenyészetekkel ott a probléma, ami miatt a csirkeketreceket épp megnagyobbíttatták: szűk a hely a halnak, és meglehetősen unalmas az eredeti (természetes) élőhelyéhez képest - ahol a halászhajók üzemelnek.
Továbbá nagy befektetést igényelnek a fenntartás terén ezek a mesterséges poshadványok - amikkel persze semmi probléma, mert olcsó, elérhető, és változatosabb élelmiszerrel látják el a piacot.
De azért szabjunk már egy ésszerű határt.
Tehát láthatjuk hogy költség, egészség és terület szempontjából nem lehetséges alternatíva a mesterséges haltenyésztőkádak.
De nézzük csak meg a kis halászhajók mennyivel "kevesebb" kárt okoznak a természetben mint a nagy halászhajók, amik "radarral lehalásszák a tengereket".
Először is lássuk, mennyire releváns megnyilatkozás, hogy min alapul ez a "tengerek 80%-ának élővilága eltűnt".
Ez nem máson nyugvó kijelentés, mint hogy mondjuk 50 évvel ezelőtt nem léteztek műholdak, hogy 150 éve még a kontinenseket se térképezték fel (mikor is fedezték fel az Antarktiszt?), így a természettudósok (biológusok, felfedezők, anatómusok, miegyéb) egyszerűen becsület egy ex-has számot a meglévő adatok alapján felszorozva az ismeretlen teürletek nagyságával (meg még pár apróság, de ez a lényeg).
Ám mint az emberi DNS-ben található gének számát is sokszorosan felülbecsülték, így történt a fajokkal is. Így a "kihalt" állatfajok jó része nem "kihalt", hanem "eltűnt", jobban mondva SOHA NEM IS LÉTEZETT!
És ez a szám bizony felső becslés szerint 80%-ot tesz ki!
Nos, látva hogy a halpusztulás miatt talán mégsem kell feltétlen aggódnunk, nézzük meg mennyire van okunk aggódni ha a nagy hajókat, vagy ha a kis halászokat támogatjuk?
Nézzük meg mi kell ahhoz hogy ne fogyjanak el a halak! Mert végülis a kérdés erről szól nemdebár. És elnézést hogy szaporítom itt a szót ahelyett hogy mint a Greenpeace olyanokat nyögnék be, mint "le az atommal!", de sajnos az értelem már csak így működik.
Szóval az kell hogy tudjuk mennyi hal van jelenleg a vízben, mennyi a várható halszaporulat, milyen módszerrel halászunk, mennyit fogunk ki, mit fogunk ki.
Az első részt elvégzik a TUDÓSOK (nem a Greenpeace akárhonnan szalajtott aktivistája, aki mondjuk villanyszerelő), a többit meg akkor lehet elvégezni a bürokratákkal, ha az ellenőrizhető módon történik.
Namost a kis halászhajó kifut mikor senki nem látja, fog amit tud, ott ahol tud, a cuccaival végigkaristolja ahova senki nem hívta, majd eladja a fogást szinte még mielőtt partot érne.
Ellenben egy nagy flottahajó tudja mit akar, pontosan azt fogja ki, nem megy a snecikre, méretéből adódóan minden lépése ellenőrizhető (merre járt, mennyit fogott és miből).
Ha valaki már horgászott tudja hogy engedély nékül nem foghat ki semmit, és hát a halászok is úgy kell dolgozzanak. Így ha kifogták az ÉVES mennyiséget, egyszerűen nem futhat ki újra egy nagy halászhajó sem, mert ha megpróbálják, az életben többet nem mehet a legénység tengerre, és a tulaj akkora bírságot kap, hogy attól koldul.
Nem fog ki tehát ehetetlen dolgokat, bár azt el kell ismerni hogy a nagy halrajok ragadozói is belekeveredhetnek a hálókba - de azokat is megesszük, nem vész kárba semmi. A nagy hajók cégei pedig folyamatosan dolgoznak azon hogy az ilyesmi elkerülhető legyen (legalább a szaporulat egyensúlyt hozzon) - ennek egyik módja a radarral való halászat. Annyit úgyse tudnak kifogni egy rajból hogy eltűnjön az egész - mondjuk kifogják a 2/3-át, de a raj még mindíg elég nagy marad a túléléshez. És pont azt fogják ki, amire az iparban megbízásuk van, nem mást.
Végeredményben: minden amellett szól ami ellen a Greenpeace most küzdeni akar. Ismét.
Mint tudjuk a Greenpeace a kőolajlobbi egyik fő zászlóvivője (ki ne ismerné a "le az atommal" programjukat), és hogy legtöbb akciójuk éppen ellentétes hatást eredményez(ne) mint amiért - elméletileg - küzdenének.
Most épp a halászítba igyekeznek belekötni, mint láthattuk az Agyarországi MESTERSÉGES halastavak javára a nagybani halászattal szemben.
Mi is a probléma az egésszel?
Alapvetően a mesterséges haltenyészetekkel ott a probléma, ami miatt a csirkeketreceket épp megnagyobbíttatták: szűk a hely a halnak, és meglehetősen unalmas az eredeti (természetes) élőhelyéhez képest - ahol a halászhajók üzemelnek.
Továbbá nagy befektetést igényelnek a fenntartás terén ezek a mesterséges poshadványok - amikkel persze semmi probléma, mert olcsó, elérhető, és változatosabb élelmiszerrel látják el a piacot.
De azért szabjunk már egy ésszerű határt.
Tehát láthatjuk hogy költség, egészség és terület szempontjából nem lehetséges alternatíva a mesterséges haltenyésztőkádak.
De nézzük csak meg a kis halászhajók mennyivel "kevesebb" kárt okoznak a természetben mint a nagy halászhajók, amik "radarral lehalásszák a tengereket".
Először is lássuk, mennyire releváns megnyilatkozás, hogy min alapul ez a "tengerek 80%-ának élővilága eltűnt".
Ez nem máson nyugvó kijelentés, mint hogy mondjuk 50 évvel ezelőtt nem léteztek műholdak, hogy 150 éve még a kontinenseket se térképezték fel (mikor is fedezték fel az Antarktiszt?), így a természettudósok (biológusok, felfedezők, anatómusok, miegyéb) egyszerűen becsület egy ex-has számot a meglévő adatok alapján felszorozva az ismeretlen teürletek nagyságával (meg még pár apróság, de ez a lényeg).
Ám mint az emberi DNS-ben található gének számát is sokszorosan felülbecsülték, így történt a fajokkal is. Így a "kihalt" állatfajok jó része nem "kihalt", hanem "eltűnt", jobban mondva SOHA NEM IS LÉTEZETT!
És ez a szám bizony felső becslés szerint 80%-ot tesz ki!
Nos, látva hogy a halpusztulás miatt talán mégsem kell feltétlen aggódnunk, nézzük meg mennyire van okunk aggódni ha a nagy hajókat, vagy ha a kis halászokat támogatjuk?
Nézzük meg mi kell ahhoz hogy ne fogyjanak el a halak! Mert végülis a kérdés erről szól nemdebár. És elnézést hogy szaporítom itt a szót ahelyett hogy mint a Greenpeace olyanokat nyögnék be, mint "le az atommal!", de sajnos az értelem már csak így működik.
Szóval az kell hogy tudjuk mennyi hal van jelenleg a vízben, mennyi a várható halszaporulat, milyen módszerrel halászunk, mennyit fogunk ki, mit fogunk ki.
Az első részt elvégzik a TUDÓSOK (nem a Greenpeace akárhonnan szalajtott aktivistája, aki mondjuk villanyszerelő), a többit meg akkor lehet elvégezni a bürokratákkal, ha az ellenőrizhető módon történik.
Namost a kis halászhajó kifut mikor senki nem látja, fog amit tud, ott ahol tud, a cuccaival végigkaristolja ahova senki nem hívta, majd eladja a fogást szinte még mielőtt partot érne.
Ellenben egy nagy flottahajó tudja mit akar, pontosan azt fogja ki, nem megy a snecikre, méretéből adódóan minden lépése ellenőrizhető (merre járt, mennyit fogott és miből).
Ha valaki már horgászott tudja hogy engedély nékül nem foghat ki semmit, és hát a halászok is úgy kell dolgozzanak. Így ha kifogták az ÉVES mennyiséget, egyszerűen nem futhat ki újra egy nagy halászhajó sem, mert ha megpróbálják, az életben többet nem mehet a legénység tengerre, és a tulaj akkora bírságot kap, hogy attól koldul.
Nem fog ki tehát ehetetlen dolgokat, bár azt el kell ismerni hogy a nagy halrajok ragadozói is belekeveredhetnek a hálókba - de azokat is megesszük, nem vész kárba semmi. A nagy hajók cégei pedig folyamatosan dolgoznak azon hogy az ilyesmi elkerülhető legyen (legalább a szaporulat egyensúlyt hozzon) - ennek egyik módja a radarral való halászat. Annyit úgyse tudnak kifogni egy rajból hogy eltűnjön az egész - mondjuk kifogják a 2/3-át, de a raj még mindíg elég nagy marad a túléléshez. És pont azt fogják ki, amire az iparban megbízásuk van, nem mást.
Végeredményben: minden amellett szól ami ellen a Greenpeace most küzdeni akar. Ismét.
Comments
Post a Comment