kalandjátékok 4. - Galador

 Na ez hardcore.

Egy/A temetőben indulunk, és eleget zavargászunk itt hogy előbb-utóbb kiszabaduljunk a világba.

A játék nagy előnye nyugati játékokhoz képest (mert ez lengyel, és a lengyelek mérsékelt költségvetésen tudnak, lásd GOLEM, Gorky17 stb.) nem nagyon lehet eltévedni, és a cuccaink se gyűlnek annyira, így könnyebb végigpróbálgatni mindent mindenen. Mondjuk egy idő után ez se fog rajtunk segíteni.

Találunk egy remetét - és semmit nem tudunk kezdeni vele. Hah.

Végre megérkezünk a városba, és nyilvánvaló hogy valahol, valamikor szereznünk kell cinkelt kockákat, bár nem úgy fogjuk őket használni ahogy elképzeljük.

Nekem előbb-utóbb összejött a kalodába zárt fickóval beszélgetve (sokkal később mint most, de az ne zavarjon).

Ha megvan, onnantól elég evidens egy hosszú golbreg-gépezet eseménysor. Most azonban

ugorjunk el a kocsmába inkább. Hát ja, a törpénél ki tudjuk találni hogy a drágakőre fáj a foga, de a mocskos szerzetes nem lesz segítségünkre megtisztítani az átoktól, így nem juthatunk a varázsló közelébe.

A kisutcában se jutunk semmire, de valaki volt szíves megnyitni egy új helyszínt: a templomot. Ahol meg fogunk akadni, nem tudván elolvasni a feliratot, szóval addig nem jutunk tovább amíg meg nem szerezzük a cinkelt kockát.

A homonkulusszal visszatérve ide elég egyértelmű mit kell tenni - valószínűleg mégis meg fogunk akadni, mert nem a rúnákat kell felolvasni, hanem az oltárnál imádkozni. Ah, Prisoner of Ice! Az emlékek...

Legközelebb vmi szörnyek kastélyába próbálunk bejutni. Ez igazából nem olyan nehéz, bár meglepő hogy az álkulcsot nemigen használhatjuk, vagy automatikus a használata, vagy valami.

A várban egyébként szintén valószínű hogy el fogunk akadni: pixelvadászat amit nem vettünk észre.

Végre próbálkozhatunk a kastélynál, és bár megvan amit tenni kell, mégse sikerül. Én csak frusztrációból vágtam hozzá a homonkuluszt a gargoyle-hoz, de lényeg hogy megtettem. A készítők nyilván nem tudtak valóban értelmes harmadik kívánságot kitalálni, khm.

A jutalmunk egy újabb térképdarab (teleportáció, mi? minimum egy gyalog meg nem közelíthető helyet vártam).

Átjutni a szakadékon nem kunszt - nekem legalábbis nem volt, de a puzzle véletlenszerűen van kiválasztva három lehetőségből, így lehet csak szerencsém volt.

Itt azonban addig nem fogunk sikerrel járni, amíg nem szerzünk egy hangszert - irány a bárd.

 

Pixelvadászaton keresztül visz az út a sikerhez: a bárd zsebéből kell kilopnunk a cuccát. Ha eleget jártunk körbe nem tudva mit kell csinálni - vagy csak a feldeírtés kedvéért -, akkor tudni fogjuk mit kell tenni.

Ja: ne feledjük elmondani a bárdnak mi történt. Nekem elsőre ez kiesett. Hupszi.

Így már bejuthatunk a vámpírkastély mélyére is, szóval a következő feladat lekarózni a vámpírurat.

Vissza hát a varázslóhoz, aki elteleportál minket Budapestre, vagy hova, mindenesetre a népek ócska akcentussal, de madzsarul beszínnek.

A hentest sértegessük ok nélkül amíg hozzánk nem vág egy baltát. Oké...

A prostival pedig cseréljük el az amulettünket a sáljára. Bikóz rízönz.

A templomban ennél is jobban szivatnak: hogy megszerezzük a szenteltvizet, négy dolgot a megfelelő sorrendben kell elmutogatnunk. Ez ugye 4*3*2*1 variáció (24). Dögunalom, és miért gondolnánk hogy a végén jutunk valamire. Egyáltalán, mit akarunk itt? A játékosnak ugyanis senki nem mondja el.

Ja, hogy mire kellett a sál? Hát menjünk vele a zöldségeshez, aki izomból feltételezi hogy meg vagyunk fázva, és így már a nyelvi akadályokat megkerülve megkapjuk a fokhagymát. Ugh!

A tetejébe ezután VISSZA KELL CSERÉLNÜNK a sálat az amulettre, ami tökéletes nonszensz!

Megjegyzés: a vámpírkastélyban az egyik cuccal az NPCk gondolatait tudjuk olvasni. Egyedül a temetőben lesz gyanús, hogy előbb-utóbb kellene szerválnunk egy patkányt... Pedig jól esett volna ha nyom lesz a Kövér Kereskedőnél, vagy éppen a remeténél.

A remetét egyelőre hagyjuk, de a fáját azt ne. Abból lesz karónk, meg keresztünk. Egy agyonbonyolított inventory-puzzle által.

Ja:a  fán TÖBBSZÖR kell használni a baltát, mert miért legyen valami egyszerű.

Mindenesetre térjünk vissza a vámpírhoz, intézzük el, és kifelé menet ne feledkezzünk meg a pixelvadászatról.

A városban a szerzetes végre hasznossá teszi magát - mármint lehetőségünk nyílik quicktime event pixelhuntra.

Az alkimistánál pedig kapunk egy újabb térképdarabot, és végre hasznos lesz a remete, neki kell megmutatni a sárkánypikkejt, meg az alkimistától kapott térképdarabot, hogy a látomásával megnyisson számunkra egy újabb tréképkockát a világtérképen. Nem, ehhez a játék semmiféle segítséget nem nyújt, szó nem volt róla hogy a remete bármi mást csinálna mint LSD-gombát szív.

Eljutunk a Sárkánybarlangba, én meg kezdem elveszíteni a fonalat tulajdonképpen mi is a célunk a játékban. Segítek: vissza akarjuk csinálni a kívánságunkat amit a játék megkezdése előtt kötöttünk valami ördöggel.

Naszóval arra még rájöttem, hogy a pókhálót oldja a parfüm, de az már csak fölösleges bonyolítás volt, hogy pixelvadásznunk kell egy követ itt, amiről quicktime-eventben le kell vágnunk a pókhálót amíg a parfüm el nem párolog. Nem, a parfüm ismételt használattal nem fogja átmarni a hálót.

Idefelé jövet amúgy találtunk egy malmot is - amivel semmit nem tudunk csinálni.

Előbb-utóbb visszajutunk a varázslóhoz - jobb ötletünk nem lévén -, aki elvisz minket Szilarillionba, ahol semmivel nem tudunk csinálni semmit, kivéve kővel dobálni egy madarat, meg egy könyvet. Ez nehéz mert a célzógömb izeg-mozog. De azért quicktime-event. Meghatározott sorrendben: először a madarat kell meglőnünk, aztán a könyvet, aztán megint a madarat. Mert csak.

És hogy ez miért jó? Nos, megvan az egyik fele, mit kell csinálnunk a sárkánnyal. Hogy mi a másik fele? A varázslónak van pofája megtrollkodni minket, és csak annyit mond: "Szeretnéd tudni, mi?"

Nos, a megoldás az, hogy el kell mennünk a városba, lelopni a koldusról a cipőt, azt odaadjuk a Kövér Kereskedőnek, így végre megnyílik a világtérkép egy már igen gyanúsan hiányzó darabja, ahol először be kell jutnunk Nem-Crom sírjába, azzal hogy nem veszünk tudomást a zombikról. Hogy ezt hogyan lehet kitalálni...

Odabent pedig össze kell raknunk egy varázsigét, de most minden sor négy új lehetőség, így a lehetőségek száma 4*4*4*4 = túl sok. Jutalmunk a gyémántboxer, és a sárkány legyőzése.

De nem a lány kiszabadítása, mert ahhoz egy undorító inventiory-puzzle-t kell alkalmaznunk - és jobb ha nem felejtjük el hogy ez a repertoirunkban van! A "la"-ot kall kombinálni a "kés"-sel, így kapunk egy quicktime-event "kard"-ot.

Végre elmehetünk a malomba patkányt fogni. Ugye nem felejtettük el a lap-kés-kardot?

Most ha eleget járunk körbe, kiszúrjuk hogy a bárd helyén feltűnt egy új karakter. Orgyilkos a hölgy. Valami méregre vár, amit le akarunk nyúlni tőle. A karakterünk megmondja hogy ez kell nekünk, szóval eddig nem probléma.

Ami viszont már probléma, hogy ki kell szúrni, hogy mostantól ellophatjuk a törpe italát. Quicktime-eventben.

De ez semmire nem jó, ha nem kódorgunk tovább csak úgy, most az alkimista műhelyébe, ahol kapunk egy gyorsítóitalt, így már elég közel juthatunk a Szilmarillionban lévő mocsárhoz. Most komolyan? Nos, gondolom ha valaki eddig nem adta fel végigjátszás nélkül tolni, ez éppen már könnyűnek számít...

És innen egy darabig éppen el lehet jutni, de akinek leesik hogy a malomnál lévő mólón kell bevenni a mérget... Az jobban figyelt mint én, vagy nagyobb az ókori műveltsége, mert pusztán a obulusokról nekem nem ugrik be hogy Kharón.

Mindenesetre ha azt hiszed innentől könnyebb lesz - nem. Az ördögön átjutni NEM fog sikerülni puszta gyorsasággal, hiába sikerült úgy a lánynak. Nem, neked hozzá kell csapnod a quicktime-event kardot is.

És innentől csak rosszabb lesz.

Az most hagyján hogy a VIP-szobán kívül az Enyhe Bűnök Szobája sem üres, de hogy az egész quicktime event, és a VIP-ben pixelvadásznunk kell... Amit megszerezni quicktime eventtel tudunk, de kijutva is csak reménykedhetünk hogy a random a megfelelő helyre tesz le minket, mert különben egyszerűen nem tudjuk lecsapni az itteni ördögöt.

És hogy miért AZT a gyertyát kell lecsapnunk, és azzal kell melegen tartanunk a szenet...

Hogy a szarvakkal miért kell eldugítani a csapot...

Hogy a kabátot a nyújtópadon felnőtt-méretűvé tudjuk nagyítani lassan már meg sem lep. De a szurok felolvasztásának módja, és hogy azzal kell a kabátot megfesteni, nem mondjuk a szarvakat felragasztani...

A legvégén pedig ismét egy 4-soros varázsigét kell összeötlenünk a nagy semmiből.