A férfiak vadászok, a nők gyűjtögetők, avagy hogyan lett macskás meme az érett bogyókból
Csak gondolkodtam mitől olyan szarok manapság a filmek, és a Pókember Távozás Hazulról-vagy-mi 2 órásra nyújtott 20 perces szappanoperarész gondolatébresztőleg hatott.
Mindenki nője, anyja, nagyanyja ugye rá van kattanva a "cukicicás" képekre a féjszbúkon, meg mindenhol. Egész merevlemezeket pakol tele az emberiség női fele per kopoltyú azokkal.
És ezek ültek most be filmet csinálni is.
Ami alapvetően nem gond, csak éppen fogalmuk nincs a filmekről eközben, pusztán kvóta alapján kaptak helyet, mindenkit lenáciztak, meg lenőgyűlölőztek, meg lehomofóboztak, eltűntek a jó kis Rambók, lettek helyettük Szart Varrsz Réj, meg Női Szellemírtók, meg XX
meg a többi hígfos, ide értve pl.a Tall Guhrl-t is
ami elvileg egy elcseszhetetlen film volt, önmagát író gagyi vígjáték mindenkinek, erre kapott a nép egy unalomdrámát egy olyan főszereplővel akinek az égvilágon nincs semmi gondja valójában, meg a párja aki egy kis perverz szatír, de az író annyira nem érti a jellemeket, történetírást, meg általában semmit, hogy valahogy ő lesz a jófiú. Érthetetlennek tűnik, de talán próbáljuk megközelíteni evolúciós szempontból.
Mi a különbség egy ffi és egy nő között, mit szeretnek, honnan jön a történetmesélésük?
A férfiak filmeket gyártottak, történeteket meséltek - a nők feltalálták a cukicicás képmegosztást.
Na jó, de honnan jön ez?
Menjünk vissza a technika elé. Mit csinált a ffi és a nő az ősemberek korában?
A ffi vadászott, a nő meg bogyókat szedett. Már úgy szélsőségesen szemlélve a dolgokat, de általánosságban megáll.
Mi a különbség a kettő között, milyen hozzáállást kívánnak ezek a tevékenységek?
A vadászathoz történetet kell kitalálni. Valós történetet. Apró nyomokból. Úgy lehet megtalálni és követni az állatot. A történet logikus, egybefüggő, összetartó kell legyen, vagy nem lesz vacsora.
Mi kell a bogyószedéshez? Felismerni, hogy szép, érett a bogyó. Azaz "né,de tök cuki ez a cica a képen!".
Na ezért tart itt a filmgyártás.
Mindenki nője, anyja, nagyanyja ugye rá van kattanva a "cukicicás" képekre a féjszbúkon, meg mindenhol. Egész merevlemezeket pakol tele az emberiség női fele per kopoltyú azokkal.
És ezek ültek most be filmet csinálni is.
Ami alapvetően nem gond, csak éppen fogalmuk nincs a filmekről eközben, pusztán kvóta alapján kaptak helyet, mindenkit lenáciztak, meg lenőgyűlölőztek, meg lehomofóboztak, eltűntek a jó kis Rambók, lettek helyettük Szart Varrsz Réj, meg Női Szellemírtók, meg XX
meg a többi hígfos, ide értve pl.a Tall Guhrl-t is
ami elvileg egy elcseszhetetlen film volt, önmagát író gagyi vígjáték mindenkinek, erre kapott a nép egy unalomdrámát egy olyan főszereplővel akinek az égvilágon nincs semmi gondja valójában, meg a párja aki egy kis perverz szatír, de az író annyira nem érti a jellemeket, történetírást, meg általában semmit, hogy valahogy ő lesz a jófiú. Érthetetlennek tűnik, de talán próbáljuk megközelíteni evolúciós szempontból.
Mi a különbség egy ffi és egy nő között, mit szeretnek, honnan jön a történetmesélésük?
A férfiak filmeket gyártottak, történeteket meséltek - a nők feltalálták a cukicicás képmegosztást.
Na jó, de honnan jön ez?
Menjünk vissza a technika elé. Mit csinált a ffi és a nő az ősemberek korában?
A ffi vadászott, a nő meg bogyókat szedett. Már úgy szélsőségesen szemlélve a dolgokat, de általánosságban megáll.
Mi a különbség a kettő között, milyen hozzáállást kívánnak ezek a tevékenységek?
A vadászathoz történetet kell kitalálni. Valós történetet. Apró nyomokból. Úgy lehet megtalálni és követni az állatot. A történet logikus, egybefüggő, összetartó kell legyen, vagy nem lesz vacsora.
Mi kell a bogyószedéshez? Felismerni, hogy szép, érett a bogyó. Azaz "né,de tök cuki ez a cica a képen!".
Na ezért tart itt a filmgyártás.
Comments
Post a Comment