Rollervásárlás - kiegészítés
1) a roller egyik nagy hátránya/veszélye, hogy a szerkezet majdnem teljes súlya kb. 5 cm-el van előttünk (kormány, első kerék, az állólap egy része...). Semmi nem véd ütközésnél, ezért az ütközést mindenképpen el kell kerülni. Még védőfelszerelésben is, amit úgyse hord senki.
Nem véletlen hogy a(z ajánlott) maximális sebesség 20 km/h, és elvileg csak járdán, gyalogosok között lehet vele közlekedni (esetleg bicikliúton? - a biciklis ki tud kerülni, amiatt nincs ok finnyáskodnia se a biciklisnek, se a rolleresnek! - sajna kevés a bicikliút).
2) én elsősorban mechanikus, azaz nem elektromos roller-párti vagyok, így mondom, hogy minél simább az út, annál jobb a rolleresnek. A bicikli még csak átküzdi magát egy rakás térkövön, de rollerrel már érezhetően nehezebb. A térköveken viszont kellemesebb gyalogolni (az egyenetlen felszín a sima földhöz jobban hasonlít, így a talp jobban kedveli). Az idióta településtervezés persze szereti térkövezni a bicikliutakat, és tüköraszfaltozni a gyalogosok részét - totál baromság amit művelnek.
3) a súlyeloszlás miatt fontos hol a súlypont. A régi rolleren volt egy bütyök, amire a menetstabilitás növelése érdekében szerettem felállni a lábujaimmal (sarok az állólapon), hogy ne kezdjen "egykerekezni" a roller erősebb lökéseknél:
Gyanítom azonban hogy ez nem volt egészséges, és hozzájárult az állólap elrepedéséhez, és így cseréjének szükségességéhez, ezért leszoktam róla. Az újon amúgy ilyen lehetőség nincsen.
4) a roller kanyarodásban olyan mint a bicikli: elsősorban nem a kormány elfordításával kanyarodunk.
5) a kerék átmérője mérsékli a járdahibák jelentette problémát, de nem szünteti meg. Ha egy nagyobb repedéshez közeledünk, a lépést úgy kell időzíteni, hogy közvetlen előtte érjen talajt a lábunk, így gyakorlatilag átemeljük az úthibán a rollert.
6) a járdaszegélyek vétele hasonlóan működik mint a járdahibák kivédése, csak sokkal nagyobb figyelmet igényel. A súlyeloszlás itt is problémát jelent, így totál kezdők inkább mindig szálljanak le, amíg biztonságos körülmények között nem gyakorolják be a dolgot.
A probléma, hogy a sebesség ugye előre megy, elöl viszont nincs kiterjedése a rollernak a súlyához képest, azaz egyfajta emeled-tolod-csavarod mozdulattal lehet probléma nélkül felemelni mozgás közben átemelni a szintkülönbségen.
Korlátozó tényező a gyakorlat, a roller súlya, és saját erőnlétünk - ne vállaljunk többet mint amit biztosan teljesíteni tudunk!
7) 10 cm a talajtól (állólap teteje és a talaj közti távolság) már veszélyes. Ha a járgány hirtelen megcsúszik (járdahiba, út csúszóssága, vagy akármi), az balesetvesélyt jelent, minimum horzsolásokra számítsunk, ezért ilyen rollert gyerekeknek nem ajánlok, és kezdők/friss vásárlók óvatosan bánjanak vele. Lassan járj, tovább érsz!
8) az első kerék beállítása:
Amint a fenti, és az első képen is látható, nem sokkal az első kerék felfüggesztése felett, a kormányrúdon van egy böszme anyacsavar (vagy alátét, nem érdekes). Nos, ahhoz nem kell hozzányúlni, csak az afölött közvetlen lévő két csavarhoz. Azokat kilazítva az első kerék a tengely mentén elmozdíthatóvá válik.
FIGYELMEZTETÉS: beállítás után mielőtt elvisszük útra, tegyünk pár próba-hosszt, kicsit kanyarogjunk is, hogy elmozdul-e. Ha igen, nem húztuk meg kellően a csavarokat, és kezdhetjük az egészet előröl.
Én bevallom a gyári kulccsal nem tudtam elég erőt kifejteni, segítséget kellett kérnem ehhez. Erre valók a szomszédok...
9) a tárcsafék jó, de lehet hogy a decatlonban látott variáció ideálisabb.
A tárcsafékkel gondom, hogy nem egyenletesen aránylik a fékezőerő és a fékkar meghúzása, illetve hajlamos satufékezni. Persze ez csak annyit jelent, ki kell tapasztalni ezt a fékrendszert.
Nincs tapasztalatom a "dekatlonos" karos kerékfékkel, így nem tudok biztosat mondani melyik megoldás a jobb!
Nem véletlen hogy a(z ajánlott) maximális sebesség 20 km/h, és elvileg csak járdán, gyalogosok között lehet vele közlekedni (esetleg bicikliúton? - a biciklis ki tud kerülni, amiatt nincs ok finnyáskodnia se a biciklisnek, se a rolleresnek! - sajna kevés a bicikliút).
2) én elsősorban mechanikus, azaz nem elektromos roller-párti vagyok, így mondom, hogy minél simább az út, annál jobb a rolleresnek. A bicikli még csak átküzdi magát egy rakás térkövön, de rollerrel már érezhetően nehezebb. A térköveken viszont kellemesebb gyalogolni (az egyenetlen felszín a sima földhöz jobban hasonlít, így a talp jobban kedveli). Az idióta településtervezés persze szereti térkövezni a bicikliutakat, és tüköraszfaltozni a gyalogosok részét - totál baromság amit művelnek.
3) a súlyeloszlás miatt fontos hol a súlypont. A régi rolleren volt egy bütyök, amire a menetstabilitás növelése érdekében szerettem felállni a lábujaimmal (sarok az állólapon), hogy ne kezdjen "egykerekezni" a roller erősebb lökéseknél:
Gyanítom azonban hogy ez nem volt egészséges, és hozzájárult az állólap elrepedéséhez, és így cseréjének szükségességéhez, ezért leszoktam róla. Az újon amúgy ilyen lehetőség nincsen.
4) a roller kanyarodásban olyan mint a bicikli: elsősorban nem a kormány elfordításával kanyarodunk.
5) a kerék átmérője mérsékli a járdahibák jelentette problémát, de nem szünteti meg. Ha egy nagyobb repedéshez közeledünk, a lépést úgy kell időzíteni, hogy közvetlen előtte érjen talajt a lábunk, így gyakorlatilag átemeljük az úthibán a rollert.
6) a járdaszegélyek vétele hasonlóan működik mint a járdahibák kivédése, csak sokkal nagyobb figyelmet igényel. A súlyeloszlás itt is problémát jelent, így totál kezdők inkább mindig szálljanak le, amíg biztonságos körülmények között nem gyakorolják be a dolgot.
A probléma, hogy a sebesség ugye előre megy, elöl viszont nincs kiterjedése a rollernak a súlyához képest, azaz egyfajta emeled-tolod-csavarod mozdulattal lehet probléma nélkül felemelni mozgás közben átemelni a szintkülönbségen.
Korlátozó tényező a gyakorlat, a roller súlya, és saját erőnlétünk - ne vállaljunk többet mint amit biztosan teljesíteni tudunk!
7) 10 cm a talajtól (állólap teteje és a talaj közti távolság) már veszélyes. Ha a járgány hirtelen megcsúszik (járdahiba, út csúszóssága, vagy akármi), az balesetvesélyt jelent, minimum horzsolásokra számítsunk, ezért ilyen rollert gyerekeknek nem ajánlok, és kezdők/friss vásárlók óvatosan bánjanak vele. Lassan járj, tovább érsz!
8) az első kerék beállítása:
Amint a fenti, és az első képen is látható, nem sokkal az első kerék felfüggesztése felett, a kormányrúdon van egy böszme anyacsavar (vagy alátét, nem érdekes). Nos, ahhoz nem kell hozzányúlni, csak az afölött közvetlen lévő két csavarhoz. Azokat kilazítva az első kerék a tengely mentén elmozdíthatóvá válik.
FIGYELMEZTETÉS: beállítás után mielőtt elvisszük útra, tegyünk pár próba-hosszt, kicsit kanyarogjunk is, hogy elmozdul-e. Ha igen, nem húztuk meg kellően a csavarokat, és kezdhetjük az egészet előröl.
Én bevallom a gyári kulccsal nem tudtam elég erőt kifejteni, segítséget kellett kérnem ehhez. Erre valók a szomszédok...
9) a tárcsafék jó, de lehet hogy a decatlonban látott variáció ideálisabb.
A tárcsafékkel gondom, hogy nem egyenletesen aránylik a fékezőerő és a fékkar meghúzása, illetve hajlamos satufékezni. Persze ez csak annyit jelent, ki kell tapasztalni ezt a fékrendszert.
Nincs tapasztalatom a "dekatlonos" karos kerékfékkel, így nem tudok biztosat mondani melyik megoldás a jobb!
Comments
Post a Comment