Lapozgatós könyv franchise-ok 12. - A tökéletlen katona 1-2 + Get your own fucking starting pokemon

 Szóval mint minden népszerűt, a lapozgatós könyvek világát is elérte a parodizálás.

A fenti címek pedig megmutatták, hogy ezen paródiák tiszteletteljesek, legalábbis a formátummal szemben.

Rendszert nyilván nem újítottak, egy paródiánál ugye az a jó ha minél jobban hasonlít az eredetire. Így a Tökéletlen katonában hőspontokat és érdemérmeket gyűjtögethetünk, mert mi vagyunk A Hős, a pokemonosban meg megvizsgálhatjuk a Nyilvánvalóan Kiírvó Kőhalmot, vagy csak úgy elkezdhetünk ásni a homokban, és tudjuk hogy a barlangok szörnyet jelentenek - pont mint a játékokban.

A Gyofsp egy minikaland lett, a Tökéletlen... pedig teljes játékkönyv hosszúságú (400 fejezetpont környéke). És mindkettő minőségi poénokkal tele.

Oké, a Tökéletlen... 2. része már folytatás-szagú volt, nem is adtak ki harmadikat, de ki tudná elfelejteni a könyvekből Toroknyaszajintó Fapomogácsot, hogy követelhetjük a Láthatatlan Szellemtől a Tizenkét Pontot (vagy egy varázskardot), hogy az irányjelzőtábla irányjelző a földön voltak és így meta-alapon minden irány ugyanarra vitt, no és persze az orkok seregének "labirintusára", amiből kijutni csak úgy lehetett, ha figyelted a fejezetpontválasztásokat.

Ráadásul mehettél több úton, és ha nem kezdted el követni a követet aki követett téged, még teljesíteni is tudtad minden alternatív úton a kalandodat, merthogy volt ott Világot Leigázni Kívánó Gonosz Varázsló a végén, meg mindenfene.

Igen, a végén fejből tudtuk az összes poént, és tudtuk mit kell felelni az író kérdésére: "Csaltál?, de pont ez a lényeg: a felejthetetlen élmény, a felhőtlen szórakozás, és hogy Te Vagy A Főhős.