X-men
Az X-men képregény a kisebbségekkel való foglalkozás (azok megítélése) miatt lett kasszasiker. A képregény "mutánsai" gyakorlatilag bármely kisebbségnek megfeleltethetőek, legyen az világnézeti különbség, testi különbözőség, pszichés különbözőség, nemi identitás beli különbözőség, vagy amit csak el bírsz képzelni. Todd McFairlane, a későbbi Image Comics alapítója, aki a Spawn c. képregénysorozatot elindította (ami mára nagyjából kifújt, nem egyedül a filmvátozatnak köszönhetően, és szvsz a Haunt c. sorozat visz leginkább tovább, nem csak képileg de sokban történetben is) híres volt arról más általa rajzolt képregények kapcsán is, hogy a hajléktalanokkal foglalkozott.
Őszintén szólva ez a hangvétel volt ami kiemelte az X-ment az egyszerű szuperhős-képregények közül. Persze akadtak még olyan előnyei, mint hogy bele volt építve a folyamatos folytatás lehetősége (elvégre új mutánsok mindig születnek), de valamiért mégis mindig csak X-professzor ezerhuszadik feltámadása volt a téma, meg az a nyamvadt Küklopsz, akin nem értem mit ettek/esznek az olvasók...
Na és az állandó reboot, azaz a sorozat sokadszori újraindítása...
Ami nem lett olyan rettenetes mint a Pókember esetében, aminél többször talán semmit nem meséltek el újra és újra. Készítettek 4 filmet az utóbbi időben, és ebből kettő az eredeti "hogyan lett Pókember Peter Parker" sztorit dolgozta fel... Nem szólva a képregénybeli alternatív univerzumokról (aminek tetézése pl. az Infinity Crisis az egész Marvel-univerzum eseménye), visszaemlékezésekről, vagy egyenesen olyan egyszerű újraindításokról, mint amilyet a DC comics módjára a Marvel kiadó is megtett, azzal egyidőben (erős a gyanúm valami olyan összefonódásra mint a Tesco és az Auchan esetében, de mindegy).
Ja, a DC rebootja a "The New 52", azaz "Az Új 52", ami azt jelzi az összes nagy sorozatukat törölték, és 52-t hagytak meg belőle, ami az eladástól függően még tovább szűkült.
És hogy miért döntöttek ezen óriáskiadók ilyen jellegű reboot-egységesítés mellett?
Ha a Pókemberre gondolunk annak az eredeti kiadványa az Amazing Spider Man, a Spectacular Spire Man, az origins (=eredet) ami bár itt inkább kiegészítő történeteket jelent (és nem is ilyen címen fut), de más kiadványoknál tényleg az első szám előtti történéseket mesél el. Aztán ott az Ultimate Spider Man aminek az univerzumában Pókember nem magányos szuperhősködő, hanem a Bosszú Angyalainak tagja (az eredeti történetben ugyan többek között hozzájuk is próbált beállni, de végül minden lehetőséget dobott).
Gyakorlatilag számontarhatatlan mennyiségű saját kiadványa jelent meg a karakternek, nem is szólva az olyan továbbfejlesztésekről mint a Spider Girl...
Ha pedig csoportról lenne szó mint az X-men, akkor ehhez hozzá jönne még minden karakter saját kiadványa, azok saját egyenkénti eredettörténete is...
Szóval képregényt gyártani nagy lehetőség, de pont a kínált lehetőségek végtelen volta miatt nagy a bukás kockázata is, ami nemrég a Tokio Popot is utólérte, ami pedig szinte egyeduralkodó volt a mangák (keleti, ázsiai képregények) angolra fordítása terén...
A rétegek - szubkultúrák - kiszolgálása tehát érdekes üzlet, de csakis mértékkel.
Azért ezt mégse fogom sose megfejteni:
Dazzler (Káprázat):
És egy kicsit más, bár szokás szerint van némi laza összefüggés:
forrás: link
Idéznék a linkelt cikkből:
"Tomcat... csütörtökön a bíróság közösség elleni izgatás miatt ... szabadságvesztésre ítélte, ... A blogger egy 2009-es cikkében azt írta, hogy a cigányok számára elviselhetetlen légkört kell teremteni, és hogy a közéletből és a kultúrából ki kell rekeszteni őket."
Illetve:
"ifjabb Hegedűs Loránt... A református lelkész 2001-ben a MIÉP lapjában azt írta a magyarországi zsidóságra célozva, hogy "a galíciai jöttmenteket" ki kell rekeszteni, ""
A fenti két esetben mindkettő egy-egy csoport kirekesztésére buzdít, az egyetlen különbség a megszólaló személye (az egyik egy közember, a másik egy pap, azaz egy közismerten labilis elmeállapotú csoport vezetője) de valamiért csak az első elítélendő (jogilag).
Másik részlet:
"A jobbikos képviselő ... Budaházy György például ezt írta néhány nappal a [meleg]felvonulás előtt: "a magyar fővárost mi magunk fogjuk megvédeni. Állj Te is a védők közé""
Míg:
[Tomcat:] "a ti utcasarkotokon tán nem ácsorog egy drapp galeri? Szedjetek össze húsz embert, menjetek le, és egy szó nélkül verjétek szét őket"
A két megszólalás között ismét csak az egyetlen különbség a megszólaló személye. Az első esetben ez egy magánszemély, míg a másikban egy majdnem a Parlamentben székelő politikus.
Namost lehet hogy én vagyok teljesen naív, de én pont fordítva gondolom mint az Ügyészség, melyikük esetében "nincs reális veszélye annak, hogy Bayer cikkét olvasva valaki bűntettet követ el".
Ellentétben továbbra is fenntartom ha egy csoport:
- nem ismeri el magát azon ország állampolgárának ahol él
- azon ország amelynek területének tulajdonjogát amelyen él annak állampolgáraitól elvitatja
- azon terület lakosságának kiírtását, vagy rabszolgasorba döntését szorgalmazza ahol él
- permanensen és feltétel nélkül fenyegetve érzi magát azon kormányzat által amelynek fennhatósága alatt él
az legalábbis tényleges nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Ellentétben a cikkben leírt joggyakorlattal.
Őszintén szólva ez a hangvétel volt ami kiemelte az X-ment az egyszerű szuperhős-képregények közül. Persze akadtak még olyan előnyei, mint hogy bele volt építve a folyamatos folytatás lehetősége (elvégre új mutánsok mindig születnek), de valamiért mégis mindig csak X-professzor ezerhuszadik feltámadása volt a téma, meg az a nyamvadt Küklopsz, akin nem értem mit ettek/esznek az olvasók...
Na és az állandó reboot, azaz a sorozat sokadszori újraindítása...
Ami nem lett olyan rettenetes mint a Pókember esetében, aminél többször talán semmit nem meséltek el újra és újra. Készítettek 4 filmet az utóbbi időben, és ebből kettő az eredeti "hogyan lett Pókember Peter Parker" sztorit dolgozta fel... Nem szólva a képregénybeli alternatív univerzumokról (aminek tetézése pl. az Infinity Crisis az egész Marvel-univerzum eseménye), visszaemlékezésekről, vagy egyenesen olyan egyszerű újraindításokról, mint amilyet a DC comics módjára a Marvel kiadó is megtett, azzal egyidőben (erős a gyanúm valami olyan összefonódásra mint a Tesco és az Auchan esetében, de mindegy).
Ja, a DC rebootja a "The New 52", azaz "Az Új 52", ami azt jelzi az összes nagy sorozatukat törölték, és 52-t hagytak meg belőle, ami az eladástól függően még tovább szűkült.
És hogy miért döntöttek ezen óriáskiadók ilyen jellegű reboot-egységesítés mellett?
Ha a Pókemberre gondolunk annak az eredeti kiadványa az Amazing Spider Man, a Spectacular Spire Man, az origins (=eredet) ami bár itt inkább kiegészítő történeteket jelent (és nem is ilyen címen fut), de más kiadványoknál tényleg az első szám előtti történéseket mesél el. Aztán ott az Ultimate Spider Man aminek az univerzumában Pókember nem magányos szuperhősködő, hanem a Bosszú Angyalainak tagja (az eredeti történetben ugyan többek között hozzájuk is próbált beállni, de végül minden lehetőséget dobott).
Gyakorlatilag számontarhatatlan mennyiségű saját kiadványa jelent meg a karakternek, nem is szólva az olyan továbbfejlesztésekről mint a Spider Girl...
Ha pedig csoportról lenne szó mint az X-men, akkor ehhez hozzá jönne még minden karakter saját kiadványa, azok saját egyenkénti eredettörténete is...
Szóval képregényt gyártani nagy lehetőség, de pont a kínált lehetőségek végtelen volta miatt nagy a bukás kockázata is, ami nemrég a Tokio Popot is utólérte, ami pedig szinte egyeduralkodó volt a mangák (keleti, ázsiai képregények) angolra fordítása terén...
A rétegek - szubkultúrák - kiszolgálása tehát érdekes üzlet, de csakis mértékkel.
Azért ezt mégse fogom sose megfejteni:
Dazzler (Káprázat):
És egy kicsit más, bár szokás szerint van némi laza összefüggés:
forrás: link
Idéznék a linkelt cikkből:
"Tomcat... csütörtökön a bíróság közösség elleni izgatás miatt ... szabadságvesztésre ítélte, ... A blogger egy 2009-es cikkében azt írta, hogy a cigányok számára elviselhetetlen légkört kell teremteni, és hogy a közéletből és a kultúrából ki kell rekeszteni őket."
Illetve:
"ifjabb Hegedűs Loránt... A református lelkész 2001-ben a MIÉP lapjában azt írta a magyarországi zsidóságra célozva, hogy "a galíciai jöttmenteket" ki kell rekeszteni, ""
A fenti két esetben mindkettő egy-egy csoport kirekesztésére buzdít, az egyetlen különbség a megszólaló személye (az egyik egy közember, a másik egy pap, azaz egy közismerten labilis elmeállapotú csoport vezetője) de valamiért csak az első elítélendő (jogilag).
Másik részlet:
"A jobbikos képviselő ... Budaházy György például ezt írta néhány nappal a [meleg]felvonulás előtt: "a magyar fővárost mi magunk fogjuk megvédeni. Állj Te is a védők közé""
Míg:
[Tomcat:] "a ti utcasarkotokon tán nem ácsorog egy drapp galeri? Szedjetek össze húsz embert, menjetek le, és egy szó nélkül verjétek szét őket"
A két megszólalás között ismét csak az egyetlen különbség a megszólaló személye. Az első esetben ez egy magánszemély, míg a másikban egy majdnem a Parlamentben székelő politikus.
Namost lehet hogy én vagyok teljesen naív, de én pont fordítva gondolom mint az Ügyészség, melyikük esetében "nincs reális veszélye annak, hogy Bayer cikkét olvasva valaki bűntettet követ el".
Ellentétben továbbra is fenntartom ha egy csoport:
- nem ismeri el magát azon ország állampolgárának ahol él
- azon ország amelynek területének tulajdonjogát amelyen él annak állampolgáraitól elvitatja
- azon terület lakosságának kiírtását, vagy rabszolgasorba döntését szorgalmazza ahol él
- permanensen és feltétel nélkül fenyegetve érzi magát azon kormányzat által amelynek fennhatósága alatt él
az legalábbis tényleges nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Ellentétben a cikkben leírt joggyakorlattal.
Comments
Post a Comment