Goblin Slayer (sorozat)
Tehetném, de nem fogok mélyebben belemenni. Természetesen érdemes megnézni, nagyon is.
Az első két rész viszont ... brutális. Aki úgy gondolja,kezdje inkább a 3. résznél, onnantól inkább fantasy. A jobb fajtából.
Az alapsztori az, hogy van ez a Goblinvadász nevű csóka - ez csak egy ragadványnév persze,de valószínűleg már ő sem emlékszik az eredetire. Maga a fogalom megtestesülése. Viszont csakis a kézikönyv szerint leggyengébb szörnyekre. goblinokra vadászik.
A gond csak az, hogy a goblinok sokan vannak, és nem hülyék. Csapdák, sámánok nehezítik velük az életet, és alkalmanként más fajok a szövetségeseik - vagy inkább uraik.
Ezeket a nehézségeket azonnal meg is tapasztalja az első részben a POV-karakterünk, egy tisztalelkű, szent leányzó. A történeteket az ő szempszögéből követjük, mert a Goblinvadászbanalig maradt valami emberi, szinte már robot.
Persze az"emberi"-t tágan értelmezhetjük, mert rögvest csatlakozik kétfős csapatunkhoz egy törpe, egy elf és egy gyíkember is...
A sorozat az AD&D-re alapoz (l. még Stranger Things), így a varázslatrendszer memorizálós alapú, azaz naponta minden karakter csak kevés számú varázslatot használhat, a női főszereplő összesen hármat - és mivel gyógyító, a fegyveres harcban nem jeleskedik.
A sorozat nagyon jól használja a saját maga állított, nagyon szűkre szabott erőforrásokat. Mindennek jelentősége van - jobb is, mert minden amit használnak komoly összegekbe kerül, a goblinvadászat viszont nem tartozik a jövedelmező foglalatosságok köz.
Így Globlinvadász páncélja egyszerű és mocskos, egy egyszerű, varázstalan rövidkardot használ, és így tovább. Ennyire futja neki. Meg különbenis, goblinok, így saját erőből is lehet boldogulni; nem azért győznek, mert valami isteni varázstárgy elvégez helyettük mindent.
Amúgy mások, akikkel futólag találkozunk (persze a kocsmában, hol máshol), mennek ám komolyabb dolgokra, sőt a "feltámadt démonúr"-t (értsd: Sauront) is mennek leküzdeni.
Nem véltelen mondom hogy Sauron egyébként, mert amikor megjön a háromfős erősítés (törpe, elf, gyíkember), akkor a szitu az, hogy minden elf elment a Nem-Helm-Szurodoki-Csatába, így nincs aki megvédje az elf civileket, és az egyébként gondot nem jelentő tucatszörnyek - értsd: elsősorban goblinok - elkanászodtak, így most eljöttek felbérelni kalandozókat hogy elintézzék ezt a problémát.
A szomszéd ország(ok)ból meg ugye nem lehet embert kérni, mert azok kapnának az alkalmon és elfoglalnák az elfek országát...
De nem csak a tétek nőnek, és barátaink szereznek tapasztalati szinteket. Érdemes nézni hogyan változik Goblinvadász karaktere.
Az első részekben páncélban eszik, páncélban alszik, élete spártai. Ahogy azonban haladunk a történetben, egyre több borítástól válik meg. Először kénytelenségből (súlyos sérülések miatt ápolják, hozzá kell férni a sérülésekhez), de még később már önszántából. Például sisak nélkül enni biztos jele a bezárkózás enyhülésének.
Egyébként nem maradunk Igazi Hősi pillanatok nélkül.Egyik alkalommal pl. felbéreli őket egy város ura, aki egyébként visszavonult, legmagasabb szintű kalandozó is. És goblinfóbiás.
Ott hangzik el ez a párbeszéd:
- Ha goblinokat kell elintézni, én itt leszek.
- Még ha csak az álmaimban is?
- Igen.
A szerepjáték is nagyon erősen jelen van. Az évad vége ugyanis, hogy annyi goblin jön, amit már Goblinvadász sem vállalhat be. Ezért elmegy a céhbe szívességet kérni a többi kalandozótól. Azok közlik, hogy csináljuk rendesen, ki kell hirdetni a küldetést, jutalommal!
De nem mohó, kapzsi gazemberek ők, hanem összetartók. Jutalomként olyasmiket kérnek, mint egy korsó sör - végülis a mondás úgy tartja "a goblinok a leggyengébb szörnyek, nem érnek többet".
Ja, igen: a valahai ~kocsma az évad végére valódi céhhé alakul, jelentősen Goblinvadásznak köszönhetően, aki időről időre ha egy kezdő tanácsot kér, ő ad nekik tanácsot. Erre pedig mások is felfigyelnek, és eszükbe jut milyen volt kezdőnek lenni, és szépen elkezdik az udvaron a fegyverforgatást gyakorolni, meg hasonlók. Így egyre többen maradnak életben a küldetések után, és társaság alakul, még úgy is érezni, maga a városka is fejlődésnek indul...
Mert az első részekben még fájdalmasan láttuk, hogy pár goblin abajgatta falusiak vánszorognak be a kocsma-céhbe, és ajánlják fel ami nekik évek megtakarítása - de a céhvezetők tudják, a feladatra megfelelő embert nem fognak ennyi pénzért kapni. Kivéve Goblinvadászt...
Az első két rész viszont ... brutális. Aki úgy gondolja,kezdje inkább a 3. résznél, onnantól inkább fantasy. A jobb fajtából.
Az alapsztori az, hogy van ez a Goblinvadász nevű csóka - ez csak egy ragadványnév persze,de valószínűleg már ő sem emlékszik az eredetire. Maga a fogalom megtestesülése. Viszont csakis a kézikönyv szerint leggyengébb szörnyekre. goblinokra vadászik.
A gond csak az, hogy a goblinok sokan vannak, és nem hülyék. Csapdák, sámánok nehezítik velük az életet, és alkalmanként más fajok a szövetségeseik - vagy inkább uraik.
Ezeket a nehézségeket azonnal meg is tapasztalja az első részben a POV-karakterünk, egy tisztalelkű, szent leányzó. A történeteket az ő szempszögéből követjük, mert a Goblinvadászbanalig maradt valami emberi, szinte már robot.
Persze az"emberi"-t tágan értelmezhetjük, mert rögvest csatlakozik kétfős csapatunkhoz egy törpe, egy elf és egy gyíkember is...
A sorozat az AD&D-re alapoz (l. még Stranger Things), így a varázslatrendszer memorizálós alapú, azaz naponta minden karakter csak kevés számú varázslatot használhat, a női főszereplő összesen hármat - és mivel gyógyító, a fegyveres harcban nem jeleskedik.
A sorozat nagyon jól használja a saját maga állított, nagyon szűkre szabott erőforrásokat. Mindennek jelentősége van - jobb is, mert minden amit használnak komoly összegekbe kerül, a goblinvadászat viszont nem tartozik a jövedelmező foglalatosságok köz.
Így Globlinvadász páncélja egyszerű és mocskos, egy egyszerű, varázstalan rövidkardot használ, és így tovább. Ennyire futja neki. Meg különbenis, goblinok, így saját erőből is lehet boldogulni; nem azért győznek, mert valami isteni varázstárgy elvégez helyettük mindent.
Amúgy mások, akikkel futólag találkozunk (persze a kocsmában, hol máshol), mennek ám komolyabb dolgokra, sőt a "feltámadt démonúr"-t (értsd: Sauront) is mennek leküzdeni.
Nem véltelen mondom hogy Sauron egyébként, mert amikor megjön a háromfős erősítés (törpe, elf, gyíkember), akkor a szitu az, hogy minden elf elment a Nem-Helm-Szurodoki-Csatába, így nincs aki megvédje az elf civileket, és az egyébként gondot nem jelentő tucatszörnyek - értsd: elsősorban goblinok - elkanászodtak, így most eljöttek felbérelni kalandozókat hogy elintézzék ezt a problémát.
A szomszéd ország(ok)ból meg ugye nem lehet embert kérni, mert azok kapnának az alkalmon és elfoglalnák az elfek országát...
De nem csak a tétek nőnek, és barátaink szereznek tapasztalati szinteket. Érdemes nézni hogyan változik Goblinvadász karaktere.
Az első részekben páncélban eszik, páncélban alszik, élete spártai. Ahogy azonban haladunk a történetben, egyre több borítástól válik meg. Először kénytelenségből (súlyos sérülések miatt ápolják, hozzá kell férni a sérülésekhez), de még később már önszántából. Például sisak nélkül enni biztos jele a bezárkózás enyhülésének.
Egyébként nem maradunk Igazi Hősi pillanatok nélkül.Egyik alkalommal pl. felbéreli őket egy város ura, aki egyébként visszavonult, legmagasabb szintű kalandozó is. És goblinfóbiás.
Ott hangzik el ez a párbeszéd:
- Ha goblinokat kell elintézni, én itt leszek.
- Még ha csak az álmaimban is?
- Igen.
A szerepjáték is nagyon erősen jelen van. Az évad vége ugyanis, hogy annyi goblin jön, amit már Goblinvadász sem vállalhat be. Ezért elmegy a céhbe szívességet kérni a többi kalandozótól. Azok közlik, hogy csináljuk rendesen, ki kell hirdetni a küldetést, jutalommal!
De nem mohó, kapzsi gazemberek ők, hanem összetartók. Jutalomként olyasmiket kérnek, mint egy korsó sör - végülis a mondás úgy tartja "a goblinok a leggyengébb szörnyek, nem érnek többet".
Ja, igen: a valahai ~kocsma az évad végére valódi céhhé alakul, jelentősen Goblinvadásznak köszönhetően, aki időről időre ha egy kezdő tanácsot kér, ő ad nekik tanácsot. Erre pedig mások is felfigyelnek, és eszükbe jut milyen volt kezdőnek lenni, és szépen elkezdik az udvaron a fegyverforgatást gyakorolni, meg hasonlók. Így egyre többen maradnak életben a küldetések után, és társaság alakul, még úgy is érezni, maga a városka is fejlődésnek indul...
Mert az első részekben még fájdalmasan láttuk, hogy pár goblin abajgatta falusiak vánszorognak be a kocsma-céhbe, és ajánlják fel ami nekik évek megtakarítása - de a céhvezetők tudják, a feladatra megfelelő embert nem fognak ennyi pénzért kapni. Kivéve Goblinvadászt...
Comments
Post a Comment