Minden amit az ünnepre ajándékként kérhettem volna csúszott, így megelégedtem könyvekkel és filmekkel. A maradék pár napban meg nekiláttam folbontani a csomagokat.
Sana ünnepi filmtermés nemhogy kevés volt, de gyakorlatilag semmi. Úgy értem az egyetlen télapós film amit találtam a "Pereljük be a Télapót" volt, ami milyen már?!?
Azért csak találtam a Reszkessetek Betörők 3-at. Nem mintha ez akkora szám lenne, de most tényleg: ezt még sose láttam, mert elég gagyinak nézett ki. Annyira nem volt rossz, és elég rövid is volt hogy végignézzem. Bár azért eléggé ledöbbentem amikor végre eljutottunk oda hogy bejönnek a betörők - elvégre onnantól izgalmas:
alig öt perc alatt két betőrőre rádobtak egy könyvesszekrényt elég magasról, ami ha nem ölte volna meg őket, az azt követő súlyzó tutira szétloccsantotta (volna) a koponyájukat. Eztán a női betőrő belefulladt a sárba (vagy szurokba?), a harmadik fickót pedig bedarálta a fűnyró (és mind tudjuk milyen klasszikus ez Stephen King Tortúrája óta). És mindezt 5 perc alatt. Most komolyan, ez még Freddy Krugernek is becsületére vált volna.
Végül még a nőnek kitört a nyaka, és az egyik betörőt lelőtte az 5 éves kissrác sörétes puskával - érdekesség ehhez hogy a hosszúhajú pali viszont sosem szendvedett halálos sérülést.
Na, ez aztán csinálta a hangulatot, így beraktam a "23-as szám"-ot Jim Carreytől. Rég meg akartam nézni, de őszintén: misztikus zagyvaságnak tűnt, ami miatt pénzt erre nem...
Sokkal többet nyújtott mint remélni lehetett. Azt szerettem benne hogy folyamatosan műfajt váltott: misztikus numerológia-hülyeségből átváltott Hetedik-féle sötét krimi-thrillerbe, klasszikus Agatha Christi-féle 'ki a tettes' nyomozásba, kapott egy kis 13-ik meelet beütést... És Jim Carreyt végre láthattam komoly szerepben is, amit ezen kívül legfeljebb az Ember a holdon c. filmben láttam tőle (és már ott is jó volt így) a régi Ace Ventura dilis karaktere helyett.
Az ünnepek telnek, megsértjük egymást és rég nem látott ismerősökkel töltjük jól az időt. Mindig jön egy holnap (a világ megint nem ért véget), és minden mindig olyan amilyen, de egyre nagyobb szerep jut annak ami a fejedben van - annak amit nem tudnak elvenni. És ezt már semmilyen oktatással nem tudják kiküszöbölni, mert a mindennapi élet alapvető része lett. És ez az anarhia.
Sana ünnepi filmtermés nemhogy kevés volt, de gyakorlatilag semmi. Úgy értem az egyetlen télapós film amit találtam a "Pereljük be a Télapót" volt, ami milyen már?!?
Azért csak találtam a Reszkessetek Betörők 3-at. Nem mintha ez akkora szám lenne, de most tényleg: ezt még sose láttam, mert elég gagyinak nézett ki. Annyira nem volt rossz, és elég rövid is volt hogy végignézzem. Bár azért eléggé ledöbbentem amikor végre eljutottunk oda hogy bejönnek a betörők - elvégre onnantól izgalmas:
alig öt perc alatt két betőrőre rádobtak egy könyvesszekrényt elég magasról, ami ha nem ölte volna meg őket, az azt követő súlyzó tutira szétloccsantotta (volna) a koponyájukat. Eztán a női betőrő belefulladt a sárba (vagy szurokba?), a harmadik fickót pedig bedarálta a fűnyró (és mind tudjuk milyen klasszikus ez Stephen King Tortúrája óta). És mindezt 5 perc alatt. Most komolyan, ez még Freddy Krugernek is becsületére vált volna.
Végül még a nőnek kitört a nyaka, és az egyik betörőt lelőtte az 5 éves kissrác sörétes puskával - érdekesség ehhez hogy a hosszúhajú pali viszont sosem szendvedett halálos sérülést.
Na, ez aztán csinálta a hangulatot, így beraktam a "23-as szám"-ot Jim Carreytől. Rég meg akartam nézni, de őszintén: misztikus zagyvaságnak tűnt, ami miatt pénzt erre nem...
Sokkal többet nyújtott mint remélni lehetett. Azt szerettem benne hogy folyamatosan műfajt váltott: misztikus numerológia-hülyeségből átváltott Hetedik-féle sötét krimi-thrillerbe, klasszikus Agatha Christi-féle 'ki a tettes' nyomozásba, kapott egy kis 13-ik meelet beütést... És Jim Carreyt végre láthattam komoly szerepben is, amit ezen kívül legfeljebb az Ember a holdon c. filmben láttam tőle (és már ott is jó volt így) a régi Ace Ventura dilis karaktere helyett.
Az ünnepek telnek, megsértjük egymást és rég nem látott ismerősökkel töltjük jól az időt. Mindig jön egy holnap (a világ megint nem ért véget), és minden mindig olyan amilyen, de egyre nagyobb szerep jut annak ami a fejedben van - annak amit nem tudnak elvenni. És ezt már semmilyen oktatással nem tudják kiküszöbölni, mert a mindennapi élet alapvető része lett. És ez az anarhia.
Comments
Post a Comment