Miért útálom a szuperhősöket - Pókember
Gondolkodtatok már azon, valójában,a valóságban milyen lenne ha léteznének a szuperhősök?
Nem is arra gondolok milyen hatással lennének a társadalomra, hanem milyenek lennének ők maguk mint személyiségek? Mennyire életszerűek a képregények/filmek szuperképességű lényei?
Ha sikerül, akkor ez csütörtöki rovat lesz, amit mivel is kezdhetnénk mint az errefelé legnépszerűbb szuperhőssel, A Csodálatos Pókemberrel.
Már korábban említettük hogy mindössze egy története van - de mint szuperhős-figurát nem ez alapján kívánom megítélni.
Hanem személyes élete, szuperhősködése, és szuperhősereje alapján.
Először a szuperképességeiről:
- falon járás: gondolkodjunk el egy pillanatra, mennyire lehet hazsnos ez a képesség a való életben. A válasz: abszolúte semennyire. Míg a legtöbb szupererő biztosít valamilyen előnyt egy foglalkozáshoz, ezzel legfeljebb ipari alpinista, vagy felhőkarcoló-ablakmosó lehet az illető.
- pókösztön: csak és kizárólag fizikai veszélyre figyelmeztet. Ismét erősen kérdéses, bármi hazsna lehet-e egy ilyen képességnek, elvégre a mindennapi józan ésszel szinte bármilyen vészhelyzet kikerülhető. Egyetlen valódi haszna verekedésnél lehet, ami csúnya dolog.
- szupererő: míg igaz hogy Pókember emberfeletti erővel rendelkezik, nem sok lehetősége van a használatára, kivéve mikor ártatlan járókelők kocsijait hazsnálja pajzsnak.
Mindehhez vegyük hozzá, hogy Pókember ÚJSÁGÍRÓKÉNT dolgozik, amely foglalkozás során egyetlen szuperképességének SEM veheti hasznát, tehát képességei NEM válnak az emberiség hasznára.
Ugyanakkor Peter Parker nem egyszerű újságíró. Ő SZABADÚSZÓ fotoriporter, aki azonban mégis kizárólagosan a Hírharsonának dolgozik.
Peter Parker ugyanis a Soha Fel Nem Növő Gyerek, aki soha nem vállal felelősséget, bármi is legyen a jelmondata ("Nagy hatalommal nagy felelősség jár"). Nem egyszerűen nem kamatoztatja ugyanis képességeit munkája során, de még rendes munkája sincsen. Bár egyetlen újsággal áll kapcsolatban, de nem áll velük rendes szerződésben. Bár szabadúszó, mégsem erőlteti meg magát hogy másnak is eladja munkáit mint a Hírharsonának.
Ez előtt a munkája előtt reményteli tudós volt, de aztán még az egyetemet sem fejezte be, a tanulás feladásának jelképe, mikor az első számban nevelőapja mellé temeti mikroszkópját.
"Nevelő"apja, mondjuk, pedig más szülője soha nem volt. Apja, anyja névtelen ismeretlenségben nyugszanak a karakter megalkotása óta (kivéve az utolsó filmet, hehe), és soha senki nem kérdezett rájuk.
Felnőttlenségét tovább hangsúlyozza vérfertőző ragaszkodása a soha meg nem haló May nénihez, akin kívül stabil kapcsolata nővel (vagy férfival, ha már ott tartunk) soha nem volt, az egyetlen Mary Jane-es házasságról is kiderült hogy csak álmodta, mint anno Bobby halálát a Dallasban.
Ezen kívül tegyük hozzá, hogy élete legfőbb tevékenysége Pókembernek lenni. Emiatt folyton kialvatlan, elkésik a munkájából, csúszik a határidőkkel, ésatöbbi. Ha mégis dolgozik, azt nappal teszi, olyankor éjszaka pókemberkedik, nem csoda hát hogy kialvatlan, ápolatlan. Az egyetlen amiért mégis megtartja J. J. J. (KKK?), a Hírharsona vezetője, hogy nyilvánvaló előtte P.P. a P. személyazonossága, és élvezi az ebből fakadó bulvárújságírás-előnyöket.
Emellett még egy dologról nevezetes Pókember: a hálójáról. Ez nem természetes módon van neki, hanem nagymennyiségű kémiai (= toxikus) anyagot kell felhazsnálnia az előállítására. Amely cuccot nem szabadalmaztattt, és nem adott a fejlődés javára. És amivel teliszemeteli a fél várost, még akkor is ha pár óra alatt szublimál a takony. De addig bizony ott fog virítani. Egyértelmű nyomként a lakásához, khm.
Végezetül ejtsünk pár szót Pókember ellenségeiről. A legtöbbjük meglett öregember és/vagy egyáltalán nem sportos, mint a Keselyű, Otto Octavius = Octopus Doktor, vagy a Vörös Szellem.
Ha ezt vesszük, valószínűsíthető hogy azok a képek amiken Pókember puszta kézzel állít meg vonatokat és kocsikat hajigál, a puszta képzelet szülöttei, hiszen Peter Parkernek se ideje, se pénze, se semmilyen lehetősége edzeni, és nincs is szüksége rá, hiszen ha ellenfeleit úgy rendesen megütné valami Superman-erővel, azok szilánkosra törnének.
Nem is arra gondolok milyen hatással lennének a társadalomra, hanem milyenek lennének ők maguk mint személyiségek? Mennyire életszerűek a képregények/filmek szuperképességű lényei?
Ha sikerül, akkor ez csütörtöki rovat lesz, amit mivel is kezdhetnénk mint az errefelé legnépszerűbb szuperhőssel, A Csodálatos Pókemberrel.
Már korábban említettük hogy mindössze egy története van - de mint szuperhős-figurát nem ez alapján kívánom megítélni.
Hanem személyes élete, szuperhősködése, és szuperhősereje alapján.
Először a szuperképességeiről:
- falon járás: gondolkodjunk el egy pillanatra, mennyire lehet hazsnos ez a képesség a való életben. A válasz: abszolúte semennyire. Míg a legtöbb szupererő biztosít valamilyen előnyt egy foglalkozáshoz, ezzel legfeljebb ipari alpinista, vagy felhőkarcoló-ablakmosó lehet az illető.
- pókösztön: csak és kizárólag fizikai veszélyre figyelmeztet. Ismét erősen kérdéses, bármi hazsna lehet-e egy ilyen képességnek, elvégre a mindennapi józan ésszel szinte bármilyen vészhelyzet kikerülhető. Egyetlen valódi haszna verekedésnél lehet, ami csúnya dolog.
- szupererő: míg igaz hogy Pókember emberfeletti erővel rendelkezik, nem sok lehetősége van a használatára, kivéve mikor ártatlan járókelők kocsijait hazsnálja pajzsnak.
Mindehhez vegyük hozzá, hogy Pókember ÚJSÁGÍRÓKÉNT dolgozik, amely foglalkozás során egyetlen szuperképességének SEM veheti hasznát, tehát képességei NEM válnak az emberiség hasznára.
Ugyanakkor Peter Parker nem egyszerű újságíró. Ő SZABADÚSZÓ fotoriporter, aki azonban mégis kizárólagosan a Hírharsonának dolgozik.
Peter Parker ugyanis a Soha Fel Nem Növő Gyerek, aki soha nem vállal felelősséget, bármi is legyen a jelmondata ("Nagy hatalommal nagy felelősség jár"). Nem egyszerűen nem kamatoztatja ugyanis képességeit munkája során, de még rendes munkája sincsen. Bár egyetlen újsággal áll kapcsolatban, de nem áll velük rendes szerződésben. Bár szabadúszó, mégsem erőlteti meg magát hogy másnak is eladja munkáit mint a Hírharsonának.
Ez előtt a munkája előtt reményteli tudós volt, de aztán még az egyetemet sem fejezte be, a tanulás feladásának jelképe, mikor az első számban nevelőapja mellé temeti mikroszkópját.
"Nevelő"apja, mondjuk, pedig más szülője soha nem volt. Apja, anyja névtelen ismeretlenségben nyugszanak a karakter megalkotása óta (kivéve az utolsó filmet, hehe), és soha senki nem kérdezett rájuk.
Felnőttlenségét tovább hangsúlyozza vérfertőző ragaszkodása a soha meg nem haló May nénihez, akin kívül stabil kapcsolata nővel (vagy férfival, ha már ott tartunk) soha nem volt, az egyetlen Mary Jane-es házasságról is kiderült hogy csak álmodta, mint anno Bobby halálát a Dallasban.
Ezen kívül tegyük hozzá, hogy élete legfőbb tevékenysége Pókembernek lenni. Emiatt folyton kialvatlan, elkésik a munkájából, csúszik a határidőkkel, ésatöbbi. Ha mégis dolgozik, azt nappal teszi, olyankor éjszaka pókemberkedik, nem csoda hát hogy kialvatlan, ápolatlan. Az egyetlen amiért mégis megtartja J. J. J. (KKK?), a Hírharsona vezetője, hogy nyilvánvaló előtte P.P. a P. személyazonossága, és élvezi az ebből fakadó bulvárújságírás-előnyöket.
Emellett még egy dologról nevezetes Pókember: a hálójáról. Ez nem természetes módon van neki, hanem nagymennyiségű kémiai (= toxikus) anyagot kell felhazsnálnia az előállítására. Amely cuccot nem szabadalmaztattt, és nem adott a fejlődés javára. És amivel teliszemeteli a fél várost, még akkor is ha pár óra alatt szublimál a takony. De addig bizony ott fog virítani. Egyértelmű nyomként a lakásához, khm.
Végezetül ejtsünk pár szót Pókember ellenségeiről. A legtöbbjük meglett öregember és/vagy egyáltalán nem sportos, mint a Keselyű, Otto Octavius = Octopus Doktor, vagy a Vörös Szellem.
Ha ezt vesszük, valószínűsíthető hogy azok a képek amiken Pókember puszta kézzel állít meg vonatokat és kocsikat hajigál, a puszta képzelet szülöttei, hiszen Peter Parkernek se ideje, se pénze, se semmilyen lehetősége edzeni, és nincs is szüksége rá, hiszen ha ellenfeleit úgy rendesen megütné valami Superman-erővel, azok szilánkosra törnének.
Comments
Post a Comment