A Vörös Halál Karneválja trilógia
A White Wolf Sötétség Világa tökéletes rendszer volt - épp ezért nem bővülhetett úgy, mint egy AD&D.
Amellett hogy világfüggetlen, könnyen alakítható rendszer, az is megölte a hatalmas bevételek rmeényét, hogy folyton növekedett ez a világ, és lássuk be, nem akarsz, nem tudsz, nem fogsz minden settinget követni.
Vámpírok. (Később hozzáadták a Keleti "Vámpírok"-at, bár ha úgy vesszük, maga a játszható Sabbath a 3. kiadásban is ilyen bővítés volt.)
Farkasemberek.
Varázslók.
Szellemek. (Wraith. Később ezt megduplázták az Orpheus branddel.)
Tündérek.
Emberi vadászok.
Démonok.
Múmiák.
És akkor ezekhez még különböző korszak-kiadványokat is írtak (na ez mondjuk jó ötlet volt).
Én részemről megpróbáltam összegyűjteni, milyen irodalmi kiegészítők (regények, antológiák, képregények) jelentek meg - csak a vámpíros környezethez.
Következzen ez, aztán rátérünk a VHK-ra konktéran.
A listákon szerepelnek RPG-lore kiadványok is, ezeknek igazából nem lenne helyük itt, de mivel folyton beköszönnek, gondoltam inkább szólok róluk:
Meglepő módon találtam egy játékkönyvet is a sok között
A képregényektől komoly világépítést nem lehet várni:
- Winter Teeth 1-10
- World of Darkness: Crimson Thaw 1-3
Van egy regény, ami csak licencelt, azaz "nem kánon":
Van úgy féltucat kiadvány, ami a Vadászok-settinghez tartozik igazából:
- Predator & Prey 1: Vampire
- Predator & Prey 2: Judge
- Predator & Prey 3: Werewolf
- Predator & Prey 4: Jury
- Predator & Prey 5: Mage
- Predator & Prey 6: Executioner
Van egy trilógia a múmiák bevezetésére, ami a vámpírokból indul:
Akad számos antológia, ezek felé a Klánregények Antológia nem sok kedvet csinált, de ki tudja mi van bennük.
- the beast within (ennek van egy revideált verziója is 2 új novellával)
- The Cainite Conspiracies Anthology (középkor)
Egy antológiát nem írtam fel, itt kreálok neki ugyanis egy egész tömböt:
Ez az egész tehát 1 novellásköktet és 2 trilógia, amiből az utolsó már a '990-es években játszódik. De Van itt valami kavarás egy "Vérátokról" - de ez NEM az Assamitákat sújtó átok, SEM a Tremere-ek alapítása. Ez valami vírustenyésztéses dolog a Sabbath részéről.
És akkor voltak még regények:
- Prince of the City (book) (ez a Dark Prince folytatása)
- Netherworld (ez magyarul Őrjítő Éhség címen jelent meg)
- A Vörös Halál Karneválja trilógia
- és persze a Klánregények 1-13 + antológia
- meg a Középkor 1-13
A legtöbb regény nem nyújt többet, mint ismert karakterek tolják a vámpírpolitikát, vagy Illető frissen átváltozott és most ismerkedik a világgal, és nagyon szomorú mert nem lehet együtt a halandó szerelmével, meg ilyesmik. Jobb esetben a WoD más settingjeire próbál rávezetni (vápírok vs farkasemberek, vámpírok + tündérek mágusok ellen, vagy tetszőleges más kombináció).
A Gehenna: Utolsó Éjszakák ígéretesnek tűnik, de nem tudom mi történik benne.
A Vörös Halál Karneválja viszont megjelent magyarul, és emlékszem, hogy belemegy a vampire-lore-ba. Részeleteket tudunk meg a Tremere-ek vámpírrá válásáról, az Brujah klánalapító lecseréléséről, a Vörös Halál klánjáról bármi is volt (nem emlékszem per pillanat, ez van) - és komoly anyag van benne a Nictukukról, a nosferatu 4. generációról.
Szóval főhősünk bizonyos McCann, magánnyomozó, halandó - de valahogy jóóó régen él, valami köze van egy Lámékhez, de főleg: valahogy a vámpírtársadalomhoz, ami igen érdekes a maskarádé tudatában. Ez vajon hogy sikerült neki, mert nem ghoulja valakinek.
A fickó amúgy jól kereshet, mert valami yetivadászatra épp kiadott 500,000 $-t. És az csak az egyik borítéka a féltucatból.
A boríték amúgy igen érdekes, az az első ami Nictuku-tevéknyeségről számol ba, éppen Közép-amerikában Gorgó, Aki A Sötétségben Sikolt, aki nő, és úgy 5 méter magas. Az összes nictuku nosferatu amúgy, szóval ő tulajdonképpen szerencsés, csak giantess lett, amúgy nem tűnik rondának (a a jaguárfej nem zavar, az amúgyis lehet mitológiai hozzáadás). És annyira agrasszívnak sem, mint az ausztráliai(!) haverja, Nuckalavee. Egyelőre mondjuk tevékenységben Baba Yaga, az orosz Vasboszorka viszi a pálmát. Ő úgy kiebrudalt Camarillát, Sabbatot onnan. Ciki. (További nictukuk: Azazel - Saud-Arábia, Abraxas, Echidna)
Még érdekesebb a banyával, hogy van egy félmondat, amiből az egész WoD-fandom levont egy rakás alaptalan következtetést. Idézem:
"- Mi lehet hatalmasabb a Kamarillánál?
- Az Éj Serege. Démoni vértestvérek szentségtelen csoportja, akik egyetlen klánhoz sem tartoznak, ám lepaktáltak a pokol hatalmasságaival. Ezek a rémek minden idők legrettegettebb varázslónőjének az ivadékai. Baba Yaga, a Vasboszorkány a vezetőjük."
Ebből rögtön levonta a sok sürgefő, hogy
a) volt egy kor, amikor a 13 vámpírklán (ki tudja milyen összetételben) már létezett, de a vámpírdiszciplinák még nem
b) ekkoriban született meg a Vörös Halál, akik sose sajátítottak el vámpírképességet, helyette démonokkal szövetkeztek, és ők az Éj Serege.
Én pedig azt mondom, hogy ez mind hülyeség.
Ad egy, semmiféle bizonyíték a lore-ban ilyen állításokra nincs.
Ad kettő, a Vörös Halálnak semmi köze a Vasboszorkához. Ha pedig ez a része a legendának nem igaz, mi nem igaz még?
Azt hajlandó vagyok elhinni, hogy Baba Yaga varázslónő volt. Hogy ez mit jelent, nem lehessen tudni, talán életében, talán valamit sikerült neki összehoznia élőholtában is, végülis ott vannak a Giovannik és a Tremere-ek, akik gyakorolnak rituális és vérmágiát. Ezek persze túl új vámpírszekták hogy BY közéjük tartozzon, de ki tudja mit kotyvasztott össze párezer év alatt az üstjében.
Azt is elhiszem, hogy a VH "egyetlen klánhoz sem tartozik". Olyan értelemben, hogy egyik mai klánhoz sem tartoznak. Valaki nyilván kiírtotta őket, mint a Kappadókot.
Az meg csak egy tény, hogy az Éj Serege nevet használják. Ez lehet sima pszichológiai hadviselés, de a Vörös Halál tagjai amúgyis hatalmas edgelordok, szóval lehet simán csak tetszett nekik a név.
Az is megerősíti hogy az egész démoni paktum része a legendának hamis, hogy McCann/Lámék megmondja milyen vámpír-technikát alkalmaz a Vörös Halál. Titkos, meg csúnyán néznek rád érte - de akkor is csak egy sima vámpírtechnika.
Ott van egy elem, két über-különleges szupervarázslótól tudjuk meg, hogy Lámék 10,000 éves. Legalább. Ez egyértelműen cáfolja, hogy szó szerint futna itt a bibliai sztori - aminek kapcsán említsük meg, hogy bár egyértelműen a kereszténység a dominánsan megjelenő vallás a Sötétség Világában, de Jézus semmilyen szinten nem jelenik meg a mitológiában! A mitológiában, ami úgy 6,000 évre nyúlik vissza - nem 10,000-re, és akkor nem szóltunk a 4.5 milliárd éves világegyetemünkről.
Ám mindamellett, hogy egy rakás állítást kétségbevonok, mert nem állnak össze (ebben rejlik az egész rendszer szépsége!) a fő történetet mégsem-
Amúgy nem McCann az egyetlen ilyen "játékos" ebben a történetben / trilógiában. Szóval amíg a Klánregényekben a fiatal, sokadikgenerációs vámpírok szemén át szemléltük jórészt az eseményeket, itt kőkeményen tolják a magas szintű diszciplinákat, full cgi, akció, robbanás, meg minden!
Ám ennél is több, hogy belelátunk, hogyan is működnek a 3-4. generációs ősöregek, miért tekintik őket a háttérből mozgató bábjátékosoknak - miközben mindenki tudja, hogy torporban fekszenek, tetszhalott állapotban van a testük, amiben szart se tud csinálni. Nem fog odajönni az utcán hozzád Bujah és fog agyonverni a 10-es szintű erő-diszciplinájával =ez a képesség annyira brutális, hogy talán a legalacsonyabb a szabálykönyvekben maximális megadott szintje - a fickó gyakorlatilag Saitama XD).
Bár erősen gyanítom, még inkább olyan lenne, mikor Hulk egyszer puszta kézzel, egy ütésből szétcsapott egy bolygót. És Tzimisce se nagyon fog odajönni hozzád hogy összetapogasson és pohárrá változtasson - bár ez igazából még alacsony szintű képesség is.
Viszont ilyen szabadon kószáló, mindentlátó-mindenüttjelenlévő, és valószínűleg telepatikusan befolyásoló elmékként igenis ott vannak.
Ami bennem igencsak pedzegeti a kérdést: tegyük fel, hogy Káin valóban az első gyilkos volt - de mit ölt meg? Mindneki olyan nyilvánvalónak veszi, hogy szó szerint a bilibiai történethez igazodik - pedig lépten nyomon belebotlunk, hogy az nem lehet szó szerint igaz, és legalább a történetek egy része allegória, más része hazugság, harmadik része pedig legenda, találgatás. És ha a niktukuk valódi mitológiai szörnyek voltak, három-öt méter magasak, acél karmokkal, fejeket leharapva, meg tudom is én; és Tzimisce egy háztömb méretű csápos hústömeg fizikai alakjában, és Tremere bár külsőre elég emberi - de nem árt ha hozzászámítjuk hogy csak párszáz éve vált vámpírrá, ugyanakkor ennek ellenére természetes állapota a torpor, és a testhez kötött, ám testetlen elmeként létezés - mit szűrhetünk le ebből?
De van itt más is, ami szöget ütött a fejembe, mégpedig a Giovanni klán
egyik képessége, amiről lássuk be, nem nagyon esett szó. De ennek
következménye, hogy nagyon is tudjuk, mi történik a halál után.
Oh, arra persze nagyon ügyeltek, hogy sose bukkanjon föl eme másvilágon
egy vámpír se, vagy ilyesmi, de ettől a tény még tény marad: nincs
Pokol, és ha van is valamiféle Mennyek, az nem kapcsolódik holmi
ítélkezéshez. És ez az egész még akkor is így van, ha valahogy sikerül
összebarkácsolnunk Gaiát, a mélyumbra káoszlényeit, a démon-setting
Luciferjét és az angyalok lázadását, meg akármit is keresnek ebben az
egészben a múmiák.
Visszatérve a könyvre: objektíven szólva, az első kötetben nem sok minden történik. Van 2-3 akciójelenet, ebből az eleje elég jól indul, csak hogy a kötet legvégéig McCann egyszerűen eltűnjön, és azt hallgassuk, mennyire gazdag Alicia. Szerencsére az író stílusa olvasmányos.
A második kötet hagyományos értelemben véve egy helyben topog. A lore nem épül, különös tekintettel a Nictukukra, a Sheddekről* se igen tudunk meg újat, a Vörös Halál terve is jóformán egy helyben topog. Szerepjátékos szemmel a kötet mégis egy kincsesbánya az összes shennaniganjével. Egy csoport vámpír, akiknek egyetlen célja a generációjuk lecsökkentése. Egy marék gyerek, akik belekeverednek az eseményekbe - mindig ki akartam próbálni egy gyerekként vampirizált karaktert. Bejön még egy varázsló is a mage-settingből, van egy vámpír különleges vérivási feltételekkel és gyönyör helyett fájdalmat nyújtó harapással stb. stb. Szóval ez egy eléggé felemás kötet, ahol sokat számít mit vársz tőle, mit lelsz magadnak benne.
No persze az utolsó fejezet - és az epilógus - az mindenképpen elolvasandó a fő történetszálhoz.
*Széker = A Vörös Halál = St. Germain** (a közelmúltban!) szövetséget
kötött a "sheddekkel" (angol: sheddim -> eredeti írásmód: shedim).
**Ahogy Ánisz megdöntötte Brujaht, és Lámék segített a Giovanniknak kiírtani a Kappadókot, Széker a Salubrit intézte el és ültette a helyükre Tremere-t. Akkoriban használta a Saint Germain nevet.
Inconnu
3. kötet
Na jó, ejtsünk szót a retkonokról. Először volt, hogy a város harcegének ghoulja énekel ott a bárban az első kötet első lapjain. Majd a város hercegének ghoulja a milliárdosnó Ánisz lett - és nem az övé volt a zöld-flitteres ruha. Az még elment volna, hogy vmi milliárdosnő puszta heccből egy (elit) bárban énekel, de mi van a zöld flitterrel?
Hát az van, hogy írókám valószínűleg jobb ötletnek tartotta, ha a Titokzatos Férfinak lesz egy Titokzatos Nő ikertestvére. És ezek egy pillanatra még Ramban közvetlen tanítványai is lettek volna?
Eh, ki tudja, de az biztos, hogy a Tűz Teste az első kötetben igenis egy tiltott, de simán vámpírképesség volt, ám aztán később hirtelen a Sheddek adta tulajdonság lett. Szóval a dolgok egy picikét képlékenyek, a Horizont Háború ebből is látszik ez után készült, mert ott ilyen kénye-kedve-öltetszerű változtatások már nem bukkannak elő.
A Horizont-Háborúban
az egyik főszereplőhöz kapcsolt nagyon-titokzatosság is sokkal jobban működik. Itt, a Vörös Halál Karneváljában azon megy a filózás alkalmanként, vajon mi is pontosan Dire McCann, hogyan kapcsolódik ő Lámékhoz, a Sötét Messiáshoz. Tenyérbemászó nyilvánvalósággal van ugyan elénk tolva, hogy Rambam visszaváltoztatta emberré, de ezt úgy húzkodják orrunk előtt, mint Warner Brothers azt, hogy most van-e náluk természetfeletti a Scooby-Dooban.
Ezzel szemben a Horizont-Háborúban a női ... főszereplő, bár ott ő inkább antagonista elment Végtelen Hatalomra vadászni, és vmi mélyumbrában lévő szuperdémont/káoszistent kívánt leteríteni, vagy mi. Az biztos, hogy a lény, aki a könyvben szerepel az ő nevét és külsejét és személyiségét használja. De ez csak gonosz kínzás, mert elbukott, és most az az izé uralja a testét? Vagy egy gonosz tréfa a dolog, mert az út során elpusztult, és most az az izé csak poénból viseli a külsejét? Vagy győzött, és most ő lett az a lény? Vagy valami egyezségre jutottak? Amiért ez működik, hogy nincs jelentősége a válasznak, mert mindenképpen azonos tapasztalatot kap róla aki találkozik vele. Ez nem igaz Lámé/McCannre, ahol nagy dobás lenne, ha ő vámpírból visszaváltozott volna emberré, még pontosabban a vámpírság összes hátulütőjét leküzdötte volna, miközben minden előnyét megtartotta. Itt a válasz mindent megváltoztatna.
Mivel ez egy jóval rövidebb téma volt mint a Klánregények, nézzünk rá a franchise többi ágára is:
Garou:
Áh, vérfarkasok (és más alakváltók ahogy hallom - a vér-aranyhal a kedvencem).
Mi a fenéről szól AZ az ága a Sötétség világának? Szóval a sztori az, hogy van Gaia, ami így Az Univerzum, de egyben egy szellemlény is, ami egyébként 3 lény: a Vad, a Szövő és a Féreg. Angolul jobban hangzik: the Wild - bocs, Wyld -, the Weaver, the Wyrm. Teremtés, Létezés, Pusztítás.
A sztori szerint a Pók (a Szövő) nekilátott világuralmi terveket szövögetni, hogy Itten Márpedig Rend Lesz. Ez örök stagnálást jelentett volna azáltal hogy se születés, se halál, se semmilyen változás nem történik. A változással nem volt probléma, önmérsékletet csak gyakorolt volna. A Hidrát (Wyrm - féreg / kígyó / sárkány) is sikerült fogságba ejtenie - de a Káosszal (Wyld) nem bírt. Fura, hogy ennek nincs állati megjelenési formája (Gaia szimbóluma a Földgolyó).
Na szóval a kötöttség nem tetszett a Wyrmnek, így aktivizálta magát, és jól megtámadott mindent. Mire jött "Gaia", megteremtette a garout, hogy tartson rendet, fékezze meg a Wyrmm-öt. A játékosok meg fenntartások nélkül befogadták ezt a humbugot, mert a Vérfarkas-téma nem a paranoiára, manipulációra és rejtélyekre épül, hanem hogy hatalmas muszklikkal (és karmokkal és agyarakkal) jól nekimész egy bizonyos Pentex-vállalatnak, ami a BalckRock létező vállalat megfelelője, úgy kb. a világ 90%-ának többségi tulajdonosa.
Tehát alapvetően a Werewolf-setting ökoharcos greenpeace-mániákusok játéka, akik értelmetlen ökoterrorizmust folytatnak a globális cégbirodalmak ellen. A legnagyobb vicc, hogy az egész kudarccal in-game maguk a garouk is tisztában vannak, l. Impergium, és hogy az hogy ért véget. Alpavetően: az emberi faj szaporodásának korlátozására (esetleg teljes kiírtására) tett kísérlet, ami persze kudarcba fulladt.
Én, aki viszont inkább a vámpíros részről jöttem, meg úgy van működő erkölcsi érzékem, meg amúgyis foglalkoztam hobbiszinten problémamegoldással, azonnal látom hogy még elméleti síkon sincs értelme a garou tevékenységének, sőt, mítoszának. Először is, ha Gaia mind a három főszellem, minek izgulna amiatt, hogy az egyik része erősebb? Aztán miért ne szőne megtévesztést a Pók? Miért ne lenne félreértett a Wyrm? Végülis a Féreg/Kígyó/Sárkány tevékenysége reakciós. Nem azért teszi a dolgokat, mert tenni akarja, hanem azért, mert vele csinálnak valamit. Pusztán védekezik.
Az igazi gond a Pók, ami zaklatja a Wyrm-öt, őt kell tehát megállítani.
És ha vámpír-paranoiát is viszek a dologba, akkor ott van a monda azon része, hogy mindkettő entitás megőrült - ami gyanússá teszi a Vadat, hogy nem ő áll-e az egész mögött, hogy elpusztítsa mindkét riválisát?
Persze a pusztítás viszont a Pusztító fennhatósága - tehát a kígyó a farkába harap.
És ha már vámpírok és vérfarkasok - mi a baja a garounak a vámpírokkal? Ők igazán a tökéletes élőlény kellene legyenek a Szövő szemében. Nem születnek, nem olyan értelemben, és pláne nem halnak meg - és örökké képesek létezni. Megmondom mi a véleményem: a garou képmutató. Azért harcolnak a Halál ellen, mert halhatatlanságra vágynak - ami megadatott a vámpíroknak! Egyszerűen féltékenyek!
Btw, tudtátok, hogy a garoue az fae? Tündérfajzat? Vagy nekem vmiért mindig így jött le, bár a tündéknek megvan a maga külön settingje - is: Changeling.
Megnéztem pár bevezető-videot, és kicsit sem vált érdekesebbé az egész. Valami olyanról van szó, hogy valaha mindenható isteni szellemlény voltál, most meg ember vagy, és döntsd el melyik irányba indulsz. azaz egy felvizezett Vampire the Masquarade-settinggel van dolgunk, amiből legfőképpen az ellenfél hiányzik.
Az Orpheus nem is igazi setting, inkább egy ember-alapú kampánysorozat, egyben felvizezett Wraith: The Oblivion, megspékelve kis Szellemírtók-témával. Esetleg Giovanni-DLC.
A Kindreds of the East pedig egy DLC a Vampire-környzethez.
A szellemek settingje ugye a Wraith: the Oblivion.
A szokásos: elintézetlen ügyed van, küzdesz a semmibe veszés ellen, és
folyton dührohamaid vannak, mint az Odaátban. Természetesen a
fő-szellem/a túlvilág uralkodója (Kharon) régesrég eltűnt, stb.
szokásos. Elég jól lettek reprezentálva a Szakarbeus Éve trilógiában, amiben úgy kb. az egész WoD-univerzum színteret kap, de szvsz kiemelten egy szellem, és a múmiák/egy múmia.
Végül maradt még a Demon: the Fallen, de arról majd egy másik alkalommal.
Comments
Post a Comment